Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Mille Géza: A mezőgazdaság helyzete és szükségletei Győrött
214 Alille Géza: fogva versenyen felül áll és verhetetlen. Ennek a felismerésnek a fokozatosan előállott következése lett, hogy búzaexportunk értékét pénzértékben teljesen megközelítette a magyar tojás- és baromfikivitel értéke. Győr megyében, mint általában Dunántúlon és Felsődunántúlon ez ma is kihasználatlan tenyésztési lehetőség, s itt az illetékes tényezőknek, különösen az értékesítés, nemkülönben a tenyésztés terén is még rengeteg cselekednivalójuk van. 1932-ben leölt baromfikivitelünk 190.628 mázsa, vagyis közel 2000 waggon mennyiségben 22.483.000 P értéket képviselt. A közel 2000 waggon leölt baromfiból Angliába exporcájltunk 821 waggont, Ausztriába 587 waggont, Németországba 453 waggont, Svájcba, Olaszországba és Franciaországba egyenként 14—15 waggont. Összes pulykaexportunk 541 waggont tett. ki, amelyből 490 waggon csak Angliába ment, 33 waggon Németországba és 16 waggon Ausztriába. Ugyancsak Angliába 274 waggon csirkét is exportáltunk, Németországba 24 waggont. Gyöngytyúkból pedig jóformán egész kivitelünk (50 waggon) csakis Angliába irányult. Ez indokol fa a gazdakamarának a budapesti Exportintézet felhívására indított azon egész frisskelelü győri mozgalmát, hogy az angol és a német piac korlátlan felvevőképességére való tekintettel a dunántáli pulyka- és gyöngytyukexport piacává Győr városát tegyük, ami természetesen a csirke és a vizi szárnyasok exportját is, valamint a tojáskivitelt is nagymértékben emelné. f) Erdészet, vadászat, halászat. A vármegye és a város közgazdasági életében ez az őstermelési ágazat is figyelmet érdemel. 1895-ben 19.614 kat. hold erdő volt a vármegyében, ami a terület 8.2 -át tette ki. Az országos erdőátlag vármegyénként 27.1 o/o volt, ami Győr vármegye fában és erdőben való szegénységét már akkor is igazolta. A mai Győr— Mosón—Pozsony egyesített vármegyében 18.473 kat. hold erdő van. Az i895-ös összeíráskor a pusztai járás erdőterülete 5463 kat. hold, a tószigetcsilizközi járásé 5363 kat. hold volt. — Ravazd községben 2617 kat. hold, Ásványban 1860 kat. hold, Győrszentmártonban 1746 kat. hold, Győrszentivánban 1406 kat. hold, Bőny községben 1013 katjhold volt az ezer holdon felüli erdőterüjlet kiterjedése. A pannonhalmi főapátság 5754 kat. hold erdővel, a gróf Khuen-Héderváry-uradalom 1703 hold erdővel rendelkezett. A gróf Wenkheim-uradalom 908 kat. hold. a Káptalan 717 kat. hold, a Vallásalapítvány 658 kat. hold erdőt birt akkoriban. 10.000 hold volt a feltétlen erdőterület, 2500 kat. hold a homokon levő erdő, 6600 kat. hold a tölgy- és a csererdő, 6400 kat. 'hold az akácerdő. Az 1901. évben a vármegyében 40.000 darab vad került lelövésre, amelyből 29.000 hasznos és 1100 darab káros vad volt. Ezek részletezése a következő : szarvas 73 drb, őz 90 drb, váddisznó 6 drb, nyul 11.002 drb, fácán'737 drb', fogoly 14.050 drb, fürj 1144 drb, vadlúd 173 drb, vadréce 843 drb, szárcsa 280 drb, szalonka 10 drb, rigó 218 drb, róka 238 drb, sólyom, vércse 1006 drb, szarka, varjú 7947 drb, kóbor éb, macska 417 drb.
