Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Mille Géza: A mezőgazdaság helyzete és szükségletei Győrött

c) A vetésterület megoszlása. Az 1932/33. évben bevetett összterület a megyében 263.137 kat. hold, a városban 3195 kat. hold. Vármegyében : Városban Khold Százalék Khold Buza . . , 5? 566 2000 762 Rozs ii9 939 15-00 504 36 944 13-00 458 Zab 10.216 400 50 301 o-oi — Borsó zölden 178 0-005 5 Bab főveteményként . . . 411 0-015 3 Bab mellékveteményként . 12.707 5-00 108 Lencse 7 o-oo — Szemes tengeri .... 48.569 18-4 403 Burgonya 14.058 5-3 153 2 958 0-9 — Takarmány répa .... 6.798 2-5 90 Repce 401 0-015 1 Kender főveteményként 61 o-oo — Kender mellékveteményként 691 0-02 164 0-005 — 7 584 2-6 83 Őszi takarmánykeverék . . 2.219 0-8 107 Tavaszi bükköny stb. . . 7.693 2-6 132 Lóhere 3 504 1-3 32 1 323 0-5 3 7 620 2-6 96 Baltacím 4 260 1-6 2 Ó240 35 239 Ugar a megyében 945 katasztrális hold. Csak a metamorphosis megállapítása szempontjából említjük meg, hogy 1895-ben az akkori Győr megyében a buza 26o/

0

, a rozs 16o/o, az árpa 14o/

0j

j a zab 8%, a tengeri 13o/

0

, a burgonya 5% volt a vetésterületben. Az őszi gabona akkor a vetésterület 43o/

0-át, a tavaszi gabona 23o/

0-ot, a kapások 20o/

0-ot, a szálastakrmány 13o/o-ot tettek ki. Az eltolódás a helyes és kívánatos irányban következett be: az őszi-tavaszi kalászos 65o/

0-ról leesett 52o/

0-ra (!), a kapás felment 30o/

0-ra, a takarmány is emelkedett. Ez az állattenyésztés előretörését igazolja. A főnövény még ma is a buza és a tengeri, a sokorói járásban és a [homokos földeken a tozs lép előtérbe. Egyébként éppen a sovány, homokos földek javítása céljából évek óta erősen propagálja, a gazdakamara a homoki pillangós takarmánynövények (homoki borsó, nyulszapuka, zöldtrágyázás stb.) alkalmazását. A 30—40o/

0 kedvezményes vetőmagakcióhoz a pénzt évről-évre a földmivelésügyi tárcának köszönhetjük.