Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Mille Géza: A mezőgazdaság helyzete és szükségletei Győrött

s igy született meg az Alpokon és Csehországban termelt 30--40 pengős buza, az osztrák, cseh,. német és francia agrárpolitikusok példátlanul erőszakos, önző és rövidlátó befolyása, viszont az agrárállamok beteg üvegházi gyáriparpártolása, 'árdrágító védvám- és valutapolitikája, kegyetlen deflációja. Igy tünt el az államközi forgalomból a pénz, hogy helyet adjon egy árucsere forgalomnak, egy kontingentált árucsere-üzletrendszernek. E vázlatos és rapszodikus gazdasághelyzeti bevezetés mintegy háttért, mintegy kortörténeti légköri képez ahhoz, hogly a Széchenyi Társaság egész győri közgazdasági arikétje keretében a mezőgazdasági problémák jelentőségét kidomborítsuk. Fundamentális kihatása van a magyarság sorsa szempontjából a mezőgazdaság, az agrárizmus helyzetének, mert a (nemzetközi életben mi magyarok csak mezőgazdasági feleslegeinkkel tudunk kamatot fizetni és tőkét törleszteni s csak mezőgazdasági feleslegeinkkel tudunW ipari cikkeket vásárolni, illetve kifizetni. De azok a jelenlegi gazdasági törvényszerűségek, amik az egész csonka magyar államra állanak, kisebb mértékben Győr városára és Győr vármegyére is állanak. Fogadjuk el tehát a Széchenyi Társaság igen dicsérendő gazdasági ankétja egyik alapelvének ezt a tételt: Győr város gazdasági élete szempontjából az itteni mezőgazdaságnak és Győr vidékének sorsa nem közömbös, hanem a kettő szoros kölcsönhatásban, ok és okozati összefüggésben áll egymással. Kell tehát, hogy a város felelős vezetői a mezőgazdasági szükségletek és kivánalmak iránt kellő érzékkel és megértéssel rendelkezzenek, különben a város saját maga alatt fürészeli a fát s hézagos alapokra fekteti gazdasági és pénzügyi politikáját, annyira hőn óhajtott egész jövendő fejlődését. I. A mezőgazdasági helyzet Győrött és Győr vidékén. Földrajzi és mezőgazdasági adottságok. Birtokviszonyok, termelési adatok. A város gazdasági földrajza. Győr lakosainak száma szerint Dunántúl második városa (Pécs 65.000 lakossal áll az első helyen), Felsődunántúlnak azonban első, legnagyobb városa. Pápa, Sopron, Szombathely, Veszprém, Székesfehérvár, Esztergom, Komárom lakosainak száma jelentősen kevesebb. Győr városa Bécs és Budapest között pontosan a középen fekszik s ennék köszönheti, hogy a két főváros 'közötti személyautóbuszok a (győri honvédszobGr előtt adnak naponta kétszer egymásnak találkozót. E nemzetközi autóbuszmegállóhely naponta emiékeztetheti Győr városát fekvésének kivételesen szerencsés voltára, de naponta figyelmezteti is Győr város közönségét arra, hogy nemzet-