Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Hoffmann Adolf: Győr gyáripari vonatkozásai

sajnos, inkább az olcsóbb áruk találnak még valahogyan vevőközönségre, az export lehetősége pedig szinte alig jöhet szóba. Ugyancsak a belső fogyasztó terület megcsonkítása és az ezzel együtt járó fogyasztóképesség lecsökkenése okozta két, igen szép fejlődésnek indult vállalatunk, a Brenner-féle kályhacsőgyár és a Szabó Samu-féle kályhagyár nehéz helyzetét, mert mindegyik csak óriási küzdelmek árán tudja üzemét fenntartani. Pusztán csak a teljesség; kedvéért említem még meg a románok által csupaszra rabolt egykori büszkeségünket, az ágyugyárat, melynek feltámadása csak a magyar feltámadástól várható. Mindezekkel a vigasztalan megállapításokkal szemben csak egyetlen kedvező jelenségre mutathatok rá, az Elzett (László Fülöp) lakatosát-agyárra, mely vállalat szerény kezdetbőjl kiindulva céltudatos munkájával nemcsak országos elismerést, hanem országontúli jó hírnevet is szerzett a magyar észnek, a magyar munkáskéznek és arra nyújt reményt, hogy szép fejlődésében még csak ezután, de annál biztosabban fogja a legmagasabb

1 fokot elérni. íme mindezek a példák egyformán mutatják

1

, hogy a szűkre szabott szégyenhatárok hurokként fojtogatják gyáriparunkat, mert a legkisebb mozdulniakarásnál is beleütközünk a levegőnket elzáró határfalakba. Csak ezeknek a falaknak kitolása, vagy lerombolása mentheti meg létünkét s elsősorban gyáriparunkat a megful1 adástól ! ' Azonban mindezeknek a szomorú tényeknek felsoraköztatása csak vázlatos megállapítása a való helyzetnek; de még nem orvoslása. Orvoslást azonban, sajnos, nemcsak találni, de még megpróbálni is egy-egy városban, egy-egy kis közületben céltalan és szinte lehetetlen. Orvoslás csak szélesebb körzetben, államközi viszonylatban vagy legalább is országos, keretek között képzelhető el. ÍMaga Győr város közönsége nem tehet egyebet gyáripara érdekében, minthogy egyrészt támogatja és segíti minden lehető eszközzel (viz, villany, stb. olcsó szolgájltatásával) a még meglévő gyárait, hogy azok megmaradhassanak s kibírják a küzdelmeket, mig uj hajnal dereng rájuk, másrészt pedig, hogy megragad minden kinálokzó alkalmat ujabb, életképesnek Ígérkező ipartelepek létesítésére, ide csalogatására. Elismerésre és követésre méltó példát mutatott a helyes, megértő iparpártolásra városunk közönsége a Car do bútorgyár fenntartásával, illetőleg létesítésével, mert általa nemcsak munkalehetőséget teremtett számos dolgos kéznek, hanem aránylag rövid idő alatt exportpiacot is teremtett magának; máris viszi ki a magyar élniakarás, a magyar élnitudás hírét a külföldre, hol bizonyára felfigyelnek minden lépésünkre s megbecsülnek minden egyes téglát, mellyel saját erőnkből rakjuk

1 le az új Magyarország alapjait. Szükség van Győr város [ilyetén iparpártoló megmozdulására, mert Győrnek szüksége van a gyáriparra. Sem Győr maga, sem közvetlen környéke nem annyira egyoldalúan agrárjellegű, hogy ipari tevékenységét nélkülözhetné vagy elhanyagolhatná; sőt ellen-