Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Ormándy János: Győr mint kerületi és exportkereskedelmi központ

Győr város mint kerületi és exportkereskedelmi központ. Ha Győrnek mind országos, mind pedig vidéki és külföldi viszonylatban való fekvését a közlekedési eszközök és külföldi piacok távolsága szempontjából vizsgáljuk, arra az eredményre jutunk, hogy e város az ország többi városai közül egyike azoknak, mely legkedvezőbben fekszik. Ha ennek ellenére Győr városa az ország vidéki városai között mégsem dicsekedhetik a legolcsóbb piaccal és fejlettebb exporttal, annak oka az, hogy Győr város fejlődése a múltban inkább ipari irányba terelődött, a város közönségének áldozatkészsége is ebben az irányban mozgott. Tekintettel azonban arra, hogy az ipari fejlődés lehetősége különösen a nagyiparra erősen korlátozott, Győr városnak a változott gazdasági viszonyok következtében olyan ujabb irányelvek megállapítására van szüksége, amelyek a város ellátását olcsóbbá, s külföldi kereskedelmét nagyobbá tehetik. Ezen irányok követésének az érdekében a városnak tehetségéhez képest még áldozatoktól sem szabad visszariadni. Kutatnunk, keresnünk kell tehát azokat az irányokat és lehetőségiekét, amelyekkel városunknak fejlődését, boldogulását, lakosságának a megélhetését szabaddá és teherviselőképesebbé tehetjük. Ezeket szem előtt tartva, foglalkoznunk kell: 1. a város és az őt környező nagy vidék egymásrautaltságával, 2. a város piacának a vidék érdeke szerint való fejlesztésével, 3. a város exportkereskedelmének a gabona, gyümölcs, zöldség, állatok és állati termékek értékesítése terén való kiépítésével, 4. a város mezőgazdasági iparának a fejlesztésével. Ha a felsoroltak bármelyikét tekintjük is, azt látjuk, hogy mindegyik terjedelmes előtanulmányt igényelne ahhoz, hogy a megvalósítás stádiumába kerülhessen. Azonban a jelen közleményemmel nem célom a részletekbe menő fejtegetés, inkább csak úgy a város, mint az export szempontjából eszméket és gondolatokat felvetni, hogy azok kellő megvitatás mellett a megvalósulás felé terelődjenek. 1. A város és a falu egymásrautaltsága. — A városok keletkezésének és fejlődésének történeti múltját vizsgálva, azt látjuk, hogy a városok mindenütt ott alakulták, ahol a forgalmi viszonyok adottságánál fogva erre a kialakulásra a természeti feltételek megvoltak. A történelemből azt is ismerjük, hogy a városok fejlődése nemcsak a városra magára szorítkozik, hanem igen nagy hatással van a körülötte lévő vidéknek és falunak az életére is. A város fejlődésének a fekvésen kivül egyik legelsőrendü feltétele a város ellátási érdeke szerint való termelés kialakulása. A város nem egyéb, mint a környék gazdasági életének centrális helye. Ide futnak össze azok a szálak, amelyek a vidék gazdasági életét alkotják. Itt nyernek elintézést a közigazgatás, az igazságszolgáltatás és érdekvédelem ügyei és dolgai. A város a vidékből él, a vi-