Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Zoltvány Irén: Karlsbadi élmény

az ügy végződésérő nézve iparkodtam ismételten puhatolódzni; 0 csak megismételte a minap kifejezett legszebb reménykedését, mind­azonáltal a beszélgetés folyamában az eshetőségek elől sem zárkó­zott el teljesen. Tudniillik a pörnek kétes eredménye vagy job­ban mondva és magyarán szólva: elvesztése esetén is az ő véle­ménye szerint az egész eljárásnak »in se et per se« nagyon üdvös eredményei lennének. Äz ügy nyilvános tárgyalás elé vonása s min­denesetre az újságlapokban való szellőztetése a közönség soraiban nagy érdeklődést és bizonyosfokú megbotránkozást szülne. Ez pedig — úgymond — okvetlenül nyomást gyakorolna mindazokra, akik a közönség zsarolásától nem riadnak: vissza, most azonban a nyil­vánosság fóruma előtt kétségtelenül megfélemlítve, a jövőre leg­alább hasonlóktól tartózkodnának, ami, ha reád nézve talán nem lenne is egyenértékű, de másokra nézve nagybecsű óvószer lenne, sőt határozott előny, aminthogy a közmegnyugvás és erkölcsi biz­tonságérzetet másnak tekinteni nem is lehet. így azután — véli a doktor jogtanácsos — ha egyénileg nem tudnád is igazadat nyo­matékosan és teljesen érvényre juttatni, azaz prózailag szólva: ha nem nyered is meg az 1 koronát, mindenesetre — nem tekintve a csekély perköltséget — nagyban hozzájárulnál ahhoz, hogy a nagyközönség érdekei hathatósan megvédessenek. Aminthogy a nagyközönség bizonyára hálás elismeréssel lesz azért a bátor és hőslelkü kezdeményezésedért, amelynek az ő anyagi és erkölcsi érdekelnek biztonságba helyezését köszönheti. S te is bizonyára ezek után úgy tekintheted ezt az ügyet, mint fényes erkölcsi elég­tételt s mint konstatálását annak' a nagy hiánynak, mely Ausztria fejlettebb kultúrája mellett is meglelhető, s melynek mint valamely sebnek föltárása egyúttal — az én fölfogásom szerint — a meg­vetett és lekicsinyelt magyarok részéről Ausztria jogintézményei­nek és biróságának olyan megszégyenítése, amely ugyan az osztrá­koknak a magyarok ellen való gyűlöletét fokozni lesz alkalmas, mégis egyszersmind a magyarok jog- és igazságérzete, valamint erélye iránt a méltó tiszteletet Európaszerte fölkelti s a külföl­dieket eddig fé^eismert nemzetünk megbecsülésére hangolja. Ezeknek előadása után azonban íén mégis tereád bizom az egész ügyben való végső döntést; mert nem tudom, vájjon a föl­említetteket úgy fogod-e mérlegelni, mint én, aki azóta, hogy el­mentél, kizárólag ezzel az üggyel foglalkozom, mert ha nem is egye­nesen, de legalább mint kibic én is igyekszem hazámnak és a nagy emberiségnek jól fölfogott érdekeit és javát, üdvét szolgálni és elősegíteni. — (Ujabb tudósítás következik.) Kedves Barátom! Levelemet egyéb teendők miatt félbeszakítani kény tel eníttetvén, most midőn sietek a fonalat újra fölvenni, kény­telen vagyok sajnálattal jelezni, hogy egy pár óra alatt a mi ügyünk ugyancsak összegabalyodott. Nem tudni, kinek indiszkréciója vagy véletlenül elejtett szó folytán, talárr a rendőrségtől, talán az ügy­védtől, valahogyan a Cook-cégnek fülébe jutott, hogy egy maga­sabb állású egyén az ő üzletüket és jó hirnevüket károsítani szán­dékszik. Legalább is így tünt föl előttük. S mikor aztán egy hely­\

Next

/
Thumbnails
Contents