Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Szabady Béla: Az ifjabb Draskovich György győri püspöksége
lerne és pozsonyi káptalanával való egyenetlenKedései nem tetszettek neki, de ezek nem 1 magyarázzák meg elhidegülését, hisz Pázmány maga is jó, szerző gazda volt, meg. ő is összezördült káptalanával. E fogyatkozásokkal szembeállíthatta jól kiművelt értelmességet, alapos hittudományi ismereteit, kiváló nyelvtudását, szónoki és irodalmi készségét, valamint a jezsuita munkálkodás helyes értékelését. Igy vélekedésünk szerint a bíboros elhidegülésének okát inkább a közte és Esterházy nádor közt kiélesedett torzsalkodásban kell keresnünk. Draskovichot a nádor nem számította azok közé a főpapok közé, kik Pázmány politikai gondolatmenetének és módszerének feltétlen hívei, ezért nagyobb bizalommal volt hozzá. Ismeretes, hogy e két nagy magyar államférfiut végső céljuk azonossága mellett is többször állította egymással szembe a véleménykülönbség, melyet bizonyos országos méltóságukra vonatkozó presztízskérdések erősebben aláhúztak. Meghitt baráti körben és levelezésben kölcsönösen erősebb kifejezéseket használtak egymásról. 12 ) Az egyéni indulatoknak eme megnyilatkozásai azután már kiszínezett formában jutottak el az ellenfelekhez. Valami ilyen indiszkréciót követhetett el Draskovich. Ç vélekedésünkhöz Pázmánynak a nádorhoz intézett egyik levelében valamelyes alapot találunk. 13 ) A váci püspök 1633-ban, mint »substitutus vicecancellarius« az udvarnál tartózkodott Bécsben, hogy a február 5-én kezdődő és szeptember 28-án, az eperjesi békével végződő tárgyalásokon elfoglalt Sennyeyt helyettesítse. 14 ) A Bethlen Gábor halála után beállott erdélyi bonyodalmak kívánták, hogy a nádor és a prímás megjelöljék a kivezető útat. Esterházyt fiarcfassäga és Rákóczy György iránt való személyes neheztelése arra biztatta, hogy a saját anyagi áldozatával is a fegyver élére terelje a megoldás csomóját. Pázmányt meg nemcsak egyházi állása, hanem a nyugateurópiai általános politikai helyzet higgadt mérlegelése is a békés út felé hajlította. Ideiglenes állása természetével járt, hogy Draskovich ez ellentétes átjelölések közvetítője lett a királynál. Mindketten intéztek hozzá leveleket ebben az (ügyben. 15 ) A primás valamelyik kényesebb levelének tartalmát, úgy látszik, Draskovich közölte Esterházyval és ezzel a nádor sértő nyilatkozataihoz anyagot szolgáltatott. Lehet, sőt valószínű, hogy Draskovich maga sem helyeselte Esterházy harcias szándékait, de ambíciójától sarkalva várt valamit a nádor barátságától. Az eperjesi béke a »vörös vitez«, — így nevezte a nádor a prímást, — politikájának alapelvein épült fel és Esterházy kudarcát jelentette, de visszatartotta Rákóczyt most a harmincéves háborúba való bekapcsolódástól. A béke megkötése a két kiváló hazafi harcára nem tett pontot. Esterházy vereségének szégyenét keserű kifakadásokban öntötte kii a főpapság ellen, mely az udvarral együtt Pázmányt támogatta. E főpapellenes nyilatkozatok miatt a püspökkök Jskusich óbudai prépost által magyarázatot kértek a nádortól, ki az őt vádoló püspökök névsorára kíváncsi volt. Nem tarthatta Draskovichot ellenségének, ha ebben a tárgyban bizalmas kérdést mert intézni hozzá. 16 )
