Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Gálos Rezső: Kuncz Jenő

gánalkl, a jó magyarság védelmét hangoztatja, — amelyben védelmet keres az idegen irodalmak hatásai ellen, s emlékezteti a magyar gondolkodásnak és a magyar léleknek művelésére; — amelyben a bírálat, az esztétika, a jtudomány és a szorosan vett tudományos irodalom művelésének útjait jelöli meg? Ezzel a Igondos munkájával — Kedves Tagtársaim — az irodalmi kör működésének alaki és szellemi fundamentumait rakta le. Megszerkesztette az előadóülések, estélyek, ünnepélyek rendezésének formáit és tartalmát, a tiszta irodalomápolás hangsúlyozásával. Ö volt az, aki laz évkönyv kiadását hangoztatta, sőt anyagát is körvonalozta. Ő gondolt először önálló művek kiadására, irodalmi pályázatok hirdetésére, könyvek vásárlására, könyvtár létesítésére, folyóiratok járatására. ) Ezekből láthatják Kedves Tagtársaim, hogy amit az elmúlt negyedszázad ideje alatt megvalósítottunk, az mind az Ő programmier vezete alapján történt. Mikszáth Kálmán negyvenéves írói /jubileumát (1910) olyan széles alapokon rendezte meg, hogy országos érdeklődést keltett. Művészi előadásával új tagok müveit mutatta be a közönségnek. Ä Kör képviseletében kifejtett .nyilvános szerepléseit, a személyi ügyeket, megnyerő uri tapintattal intézte. %ramolin Viktor dr. elnök mellett vidám, jókedvű vezér volt, aki a szellemesség savát, borsát és a jóízű, humoros esetek aranyát öntötte a komollyá vált tárgyalások sodrába. Ismerkedések, összejövetelek, irodalmi vacsorák szellemi központja volt, aki, ha kellett, mindig lelket tudott önteni a társaságba. Alelnökké 1914. évben választotta meg a Kör Zoüvány Irén dr.-ral együtt. Előbb is, de különösen ettől az időtől kezdve, állandó összeköttetést ápol országosnevü Írókkal, .akikhez baráti kötelék fűzi. Balogh Jenő, Császár Elemér, Eöttevényi Olivér, Gárdonyi Géza, Kozma Andor, Pékár Gyula, Lőrinczy György, Szávay Gyula az Ő fölkérésére a Körben előadást tartanak, egyik-másik többször is. A csanaki Szávay-villa, a ménfői Kuncz-dominiurn nyaralója sok baráti találkozónak, irodalmi vitatkozásnak, tervezésnek, karakán kritikának voltak tanúi. 1920-ban egyező akarattal a KÖT elnöki székébe emeltük, Giessweiri Sándor társelnökkel együtt. Azóta négyizben, ragaszkodó szeretettel ismételte meg a közgyűlés egyhangú megválasztását. Elnöki székfoglaló beszédében hangoztatta, hogy működésének alapigazsága: a tiszta és színmagyar irodalom ápolása. Mint elnök, minden irodalmi megmozdulásban, kulturális szervezkedésben, ismert tekintélyével képviseli a Kisfaludy Irodalmi Kört. Innen kezdődik gondosan kidolgozott elnöki beszédeinek sorozata, amelyeket zártűléseken, közgyűléseken, felolvasóüléseken, ünnepélyek alkalmával, gyász idején mondott el s amelyek mindenkor nagy érdeklődést és figyelmet váltottak ki. Széles összeköttetésével a Körnek isok jóbarátot szerzett és működéséhez nagy rokonszenvet ébresztett. A Magyar Tudományos