Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Szabady Béla: Az ifjabb Draskovich György győri püspöksége
Az ifjabb Draskovich György győri püspöksége. 1635 augusztus 25-én meghalt Sennyey István győri püspök és magyar királyi udvari kancellár. A gyászeset híre hamar eljutott Pozsonyba, az ország fővárosába, hol a magyar egyházi és politikai élet kiválóságai gyakran tartózkodtak. A hír vétele után azonnal megindult a tervezgetés a kettős hivatal betöltésére vonatkozólag. 1 ) Draskovich György váci püspök, pozsonyi prépost neve is belekerült a jelöltek névsorába. Állása, tehetsége, képzettsége és családjának érdemei egyaránt ajánlották. De ő maga is elég erősnek érezte fiatalságát arra, hogy a megyéspüspöikség és kancellárság terhét befolyásos pártfogói segítségével magára vállalja. Igaz, hogy csak 36-ik évében járt még, de így is tudatában kellett lennie vállalkozása merészségének. Volt már kancellárhelyettes, így tudnia kellett, hogy a kancellárt állása nemcsak sok expedícióra és kormányzati munkára kötelezi, hanem egyúttal a politikai és diplomáciai ügyvitel homlokterébe is állítja. A nagyterjedelmű egyházmegye kormányzása meg olyan sok gonddal jár, hogy a főpásztori munka a katolikus ébredés sikere érdekében egy ember legjobb tudásán és munkabírásán nem osztozhatiK más hivatallal. Az elhunyt kancellárpüspököt 2 ) a sok követségbejárás, a folytonos politikai tárgyalás minden megértő együttérzése mellett is csak gyenge munkatársává tudta tenni Pázmány egyházi működésének. Gondolatai és szándékai voltak, de ideje és ereje nem sok maradt egyházmegyéje függő kérdéseinek gyökeres megoldására. Igy ötéves kormányzása nem vitte előre szóra érdemes lendülettel elődjének, Dallos Miklósnak üdvös kezdeményezéseit. Sem az egyházmegyei papnevelés, sem a győri jezsuita kollégium nem fejlődött. A szombathelyi ferences kolostor alapítója a megújhodó katolicizmus győregyházmegyéi művében e két fontos fejezet folytatását utódjának buzgóságára hagyta. A püspökség sokatszenvedett .gazdaságainak rendbeszedése, a határmenti vidékek dézsmájának vitás ügye, a rozoga székesegyház renoválása, a püspök és káptalan határvillongása mind-mind emberére várt még. Ezek Sennyey életének végén már nyilt és kellemetlen kérdések voltak. Ezeken kívül bizonyára sok bajnak és teendőnek öntudatára ébreszthette még a főpásztori vizsgálódás az olyan püspököt, ki idejét és érdeklődését egészen egyházmegyéje irányítására szentelheti. A protestantizmus nemcsak a Nádasdy-család hatalmas birtokain, Sopron sz. kir. városban és környékén, továbbá Kőszegen és a Kemenesalján volt túlerőben, hanem már Győrött, a püspöki és a káptalani jószágokon is nagyon feltűnővé vált. Mindennek meggondolása erős, harcos egyéniséget kívánt, mert a helyzettel ismerős, érdekelt körökben az sem volt titok, hogy a győri káptalan nyakas 3 ) tagjai nem mindenben értik meg a réfbrmidők kívánságait és az új püspök erős kezére, de tapintatosságára is szükség lesz
