Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Képmellékletek és illusztrációk - A pannóniai Daphnos athéni síremlékei

Ezer kín közt szakadoz el, S meghalva már, nem nyughatik Hogy várják ma is a magyar százezrek az édes, szabad otthonba való hazatérés — most már biztos léptekkel közelgő — boldogító pillanatát! Ez a remény, — a hazatérés gondolata — bizonyára Daphnosban is élt. Hiába! Ä pannóniai származású Daphnosnak, a szegény rabszolgának, vágyj a kenyerét messze földön kereső metoikosnak nem jutott osztályrészüti a nagy öröm, nem jöhetett vissza szülőföldjére. Az elnémult ajkak üdvözletét azonban átvettem s most csaknem 1800 esztendő után az itthoniaknak tolmácsolom.

5

) Jegyzetek : *) Ezt az egyik legszebb és legismertebb sírkövet az athéni Nemzeti Múzeumban helyezték el, hogy megvédjék az időjárás viszontagságaitól. — 2

) Hossza 2'6 m, szélessége 1'6 m, magassága pedig lm. — 3

) Szépen megmaradt a festés a Konstantinápolyban látható ú. n. Nagy Sándor-szarkofág reliefjein. — 4

) Ezt látjuk előbb is pl. a Kr. e. 3. sz.-ban, Herondas II. mimiambusában, ahol a gazdag phrygiai hajótulajdonos, Artimmes felveszi az igen előkelően hangzó és a régi bölcsre emlékeztető Thales-nevet. — 5

) Az olympiai rommező közelében emelkedő Druva-hegyen is van egy vasráccsal elkerített sír, melyben a felirat tanúsága szerint egy erdélyi testvérünk pihen. Résztvett a mult században az olympiai ásatásokban s most az egykori híres játékok közelében várja a feltámadást, — a magyar feltámadást ! Sírva megy balsorsába ; Küszködik a veszélyekkel, Míg — odadűl sírjába ; Anyaföldje keblében ; Idegentől tiportatik Idegen por szennyében. Módi Mihály.