Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 4-6. szám. 1933. április-június - Vargha Damján: Költői szépségek Szent Imre ős-legendájában. (II., befejező közlemény)

Költői szépségek Szent Imre ős-legendájában. — Második befejező közlemény. — 3. A Szent Imre-legendában retorikai szépségek 1 ) is van­nak. Ilyeneknek látjuk a prózai beszédben megfogalmazott szellemi és erkölcsi igazságok fenséges célját, a bennük rejlő meggyőző erőt; az egyes gondolatok lélektani harmóniáját, mint a gondolatok logi­kai okfejtését: és az irásmü bensőleg ható rábeszélését. Az egyes gondolat-körökben tárul elénk a legenda tartalma­ként a hősnek az élete, életében elevenné vált és valóban testet öl­tött erkölcsi igazságok egész nagysága. Ezek pedig már önmaguk­ban is szükségképen meggyőzőek és rábeszélő erejűek. A Szent Imre-legenda költői szépségei mellett valóban nem kevésbbé meg­kapok és mélyek a prózai, helyesebben a retorikai szépségek*. a) A szerkezet taglalatánál már megállapított perspektivikus gondolat-értékeket retorikai szépségekként is analizálhatjuk. — Az Isten mindenható Fia e földön égi küldetés erejével szól apostolai­hoz. És ezek engedelmeskedvén és elmenvén, valóban tanítják is a népeket és nemzeteket a keresztény hit és az erkölcs örök igazsá­gaira, mint a csorbítatlan és teljes krisztusi tanra. Ez, a fenséges bibliai jelenet ezer év multán, magyar területen, iime most megismét­lődik a Szent Imre-legenda szerint: »Boldog István első királyunk mézédesen terjedő bölcsesége által, — mondja a legenda, retorikai szépségként értelmezve — az egész Pannónia megismerte az igaz­ság fényét.« Igy jut a magyar nemzet egyenesen Isten egyszülött Fiának, — gondolatilag folytatott akaratából — a keresztény vallás birtokába, benne az igazság fényéhez és általa az örök élet birtok­lásának jogához. Ennek a gondolatnak mint igazságnak a dogma­tikai tétele örök-értékű; és az egész emberiségre kiterjedvén, magyar vonatkozásában is egyetemleges és megtisztelő. A benne rejlő reto­rikai szépségként megérezhető az a szellemi és lelki kapcsolat, mely az üdvözítő és Szent István első királyunk, általa a 'magyar nemzet, között létrejött. Igy lehetetlen észre nem vennünk a magyar nemzet sorsában, a legenda szerint, az isteni Gondviselés beavatkozásának boldogító ) A retorikai szépségek is érdekesek a költőiek mellett. Prózai írás szövege alatt a gondolatokban, eszmékben és igazságokban rejlő morális szép­ségeket, mint szónoki értékeket fejtegetjük.

Next

/
Thumbnails
Contents