Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 1-3. szám. 1933. január-márius - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (I. közlemény)

alsz einem fähig friedsam)

>, Ehrbar, ruhig und wohlgesittetem Mann Bestens lanrecomendiren. Gegeben aus dem Rath der König, freyen Stadl Raab d. letzten Tag des Monatiis Juny Ao 1773. ^ Ugyanaz nap a városi tanács utasítja Miskolczy András pénztárnokot, (könyvelje azt a 39 forint 15 krajcárt, amelyet Berner Félix néhány hétig előadott színdarabjaiért fizetett.

2

) Berner, mint láttuk, irodalmi darabokat adott elő és megnyerte a közönség tetszését. 1773-iki szereplésének volt egy érdékes utójátéka is. Berner magával vitte Győrből a kiskorú Renthe Rozáliát és ennek öccsét, Jánost, hogy a két győri csemetéből színészeket neveljen. Rozália valóságos csodagyermek volt: a gyermekszinháznak ő lett a primadonnája. Ötéves korában már az első hősnőket játszotta, Hamletben az anyakirálynőt, Alkestist, Bernauer Ágnest, naivakat és anyákat, táncolt solot és pas de deux-t.

3

) Világhírnévre jutott. A kis primadonna és direktora között néha perpatvar is lehetett, mert 1781 nov. 13-án özv. Renthe Agostonné, Brandsteter Rozália, egy német szabó özvegye, folyamodást adott be a városhoz, amelyben arra kéri a magisztrátust, hogy' két gyermekét, Rozáliát és Jánost szabadítsa ki Berner Félix jelenlegi augsburgj színdirektor kezéből. A régi győri családból származó özvegyasszony levelet kapott Augsburgból, amelyben gyermekei panaszkodnak. — Rozáliával rosszul bánik a principális, kevés gázsit ad neki. A leány már megunta a mesterségét, már többször ott akarta hagylríií a direktort, mert már öt év óta telt le a szerződése, de Berner nem ereszti el, sőt szemére lobbantja hálátlanságát, mert (mint ezt áz anya imomdja), kéretlenül ás támogattia a két szinészke szüleit. Most Berner Hollandiába és Oroszországba készül és a kis Rozáliát, laki 1773 óta volt Bemernél, elfogta a honvágy. Haza akar jönni. Jánoskával a direktor nem törődik eléggé és Renthéné attól fél, 'hogy el talál zülleni. Renthéné nyomatékosan kéri vissza a két 'gyermeket és megjegyzi, hogy Rozáliának már talált jó családnál icselédi állást, amely mindenesetre jobb lesz neki, mint az utálatos színházi viszontagságok. (Die widerstehenden Theaterschicksale.)

4

) A tanács teljesítette a kérést. A levéltárban levő fogalmazvány szerint felszólította az augsburgi magisztrátust, szorítsa rá bíróilag Bernért a két győri ;gyermek szabadonbocsátására és küldje el őket Győrré. De úgy látszik, a viszály a direktor és a primadonna között csak muló volt, mert a gyermekek továbbra is Bemernél maradtak. János még 1787-ben is szerepel a principális utolsó csapatában, míg Rozáliát a Gothaer Theater-Kalender 1784-ben sorolja fel utoljára mint Berner társulatának tagját. Berner, a jó 1

) Protocollum Expedicionum copiatarum 1773—1774. 145 —147. 1. és u. az: Fogalmazás, 1773. június 30. 2

) Tanácsi jegyzőkönyv 1773. június 30. 631. p. 3

I Blümml und Guggitz: Alt Wiener Thespiskarren, 183. 1. *) Fogalmazvány és mellékletei, 1781. nov. 13.