Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 10. szám. 1933. december - SZEMLE - Könyvszemle. A Kisfaludy Irodalmi Kör jubiláris kiadványai. —i. —c. — Vanyó T., Püspöki jelentések. M. A

lestvérek nevét vette fel és névadóinak szellemében lelkes igyekezet lel tömörítette társaságba Győr iróvilágát. Célt szabott és irányított. Felolvasó ülésein széles réLegeket nevelt nemesebb ízlésre és az irodalom szeretetére. A jubileum alkalmával Bászel Ernő főtitkár gondos szerkesztésében kiadta harmadik évkönyvéi, amelyben az elmúlt három év működéséről számolt be. Nagyértékü kiadványa a Kör negyedszázados története, amelyet Bászel Ernő dr. főtitkár és Kemény József főpénztáros. irtak meg. (A Kisfaludy Irodalmi Kör negyedszázados történele 1908— 1933. Győr, 1933. 197 1.) A Kör történetéi Bászel Ernő irta meg. Ugyancsak ő (állította össze a .kötet nagyobb részét kitevő mellékletekéi, amelyek mintegy okmánytárát képezik a gondos körüllckin

tes.se! megirt történetnek. Kemény József a Kör '.pénzügyeinek negyedszázados alakulását ismerteti. Az értékes kötet fontos dokumentuma az elmúlt negyedszázad győri kulturális életének. A vidéki irodalmi társaságoknak fonlos szerepe van Budapest irodalmi hegemóniája mellett. Egészséges konzervativizmus, az értékeknek helyes meglátása és fiatal tehetségek támogatása, a közönség ízlésének irányítása és nevelése, olyan feladatok, amelyeket csak komoly eltökéléssel és becsületes igyekezettel lehet megoldani. A Kör negyedszázados története azt bizonyítja, hogy erre törekedett, ezek a célok irányították és ez biztosítéka annak, hogyj a jövőben is betölti a hivatását. —i —c. Vanyó Tihamér O. S. 15« : Püspöki Jelentések a magyar sz. korona országainak egyházmegyéiről. 1600—1850. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. Pannonbaima. 1933. 8° XXXII. 45Ü 1. Fiatal iró első nagyobb munkáját ritkán fogadták olyan egyértelmű elismeréssel, mint Vanyó Tihamér könyvét. Különösen becses a bevezető és magyarázó rész (I—XXXII. és 1—57.), mely különlenyomatban is megjelent. A bevezetés után következnek a magyarországi püspököknek a római »Congregatio Concilii« levéltárában őrzött jelentései, nag3'on helyesen, magyar fordításban. Kezdjük mindjárt ezekkel! A 101 jelentés közül 8 a győri egyházmegyéből való. Minket ezek érdekelnek legjobban. A győri püspöki levéltárban csak 1641-től fogva vannak meg az egyházlátogatási jegyzőkönyvek, azért már azt is nagy nyereségnek kell tekintenünk, hogy a győri püspöki jelentések az 1629. évvel kezdődnek, sőt megvilágítják a megelőző korszakot is. Ez az 4629. évi jelentés, mintegy Ízelítőül, már megjelent a Pannonhalmi Szemlé-ben is (1931. — 135—139. 1.), azonban kár volt e miatt a gyűjleményből kihagyni. Csak száz év múlva (1730) következik a legközelebbi gy őr egy házmegyei jelentés. Ezen korszakból vannak ugyan már rendszeres egyházlátogatási jegyzőkönyveink, de ezek csak részletekről szólnak, mig ellenben a római jelentések általános és magasabb nézőpontról világítják meg az egyházmegye hitéleti viszonyait s ezért fölötte érdekesek és tanulságosak. E jelentések alapján szerző főleg azt akarja megállapítani, menynyiben történt meg Magyarországban a trienti zsinat határozatainak