Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 10. szám. 1933. december - Pfannl Jenő: Gróf Wymes Ferenc, a győri vár újraépítője a 17. században. (II., befejező közlemény)

Gróf Wymes Ferenc, a győri vár újraépítője a 17. században. — Második, befejező közlemény. — Egykorú leírások szerint Wymes Ferenc középtermetű, barna hajú volt. A német, francia és olasz nyelvet egyformán birta, de gyakrabban használta anyanyelvét, az olaszt. Az angol nyelvet nem beszélte, mert nem tehető föl, hogy midőn 1676 augusztus 5.-én Dávidhoz, a Wemyss-ház II. earljéhez és annak vejéhez. Jameshez, Burntisland lordjához Írásban fordult, levelét francia nyelven irná, ha tudott volna angolul. Az olasz ág teljesen elszakadt az angol háztól — még nevüket is máskép irták. —• E levél szerint találkozott Mathie Robert nevü SKóttal, kitől megtudta, hogy ez ismeri a címzettet (Dávidot). Felhasználja tehát az alkalmat, hogy vele az érintkezést felvéggé, bár személyesen nem ismeri, de felteszi, »hogy érdekelni fogja azok sorsa, kik rég elhagyták hazájukat és szerencséjük van vele egy nevet viselhetni«. Említést tesz címerükről is. Ferenc családi címerének mesteralakja kék mezőben ágaskjodóoroszlán bal első lábával csillagot, jobbal kardot tartva. Szerinte a skót nemesség könyvében három különféle Wemyss-cimert talált, ezek egyike szintén ágaskodó oroszlánt mutat, arany mezőben. Lehet — mondja —, hogy ez ágból származik. A levél aláírása: Francois Baron de Wey mes. Wymes Ferenc száraz humorú, komor kedélyű ember volt a nélkül, hogy melankoliára hajlott volna. Montecuccoli nagyon érzékeny embernek mondja. Nem tartozott azok közé, kik szimpátiát tudnak

1 maguk iránt kelteni. Rideg, zárkózott, reális egyénisége nem engedett bepillantást lelke mélységeibe, melyek a tudás és tapasztalat kincsei zártak magukba. Fennmaradt képén a félig! lehunyt szempillák, a keskeny ajkú összeszorított! száj klülső stigmái komor jellemének 1 Kiváló és igen keresett mérnök volt. Szakvéleményét gyakran kérték ki. Tevékenysége császári szolgálatban sem szorítkfozott egyedül Magyarországra, szintere voltak az osztrák örökös tartományok és a Német-föld is. Sokoldalú katona is volt. Tudjuk, alapos katonai kiképzésben részesült, szolgált gyalogságnál, lovasságnál, s résztvett tengeri vállalkozásokban is. Igazi szakmája a viziépítkezés volt s ebben egészen geniális. Ismételten találkozunk okmányokkal, melyekben személyes kéréseket terjeszt elő, panaszkodik, hogy nem lép elő, állásokat kér.