Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-november - ADATTÁR - Kertész János: Győr város és Győr vármegye bibliográfiája (II., befejező közlemény)

Győri olvasó eigylet. Das Vaterland 1844. 147. Vas Gereben: Vándorbot. Győr, Sopron, Szombathely, Veszprém, Enyhig. Életképek 1845. II. 17, 18, 21. sz. • Albach Sales Antal szt. benedekrendi áldozár és math, tanára Győrött. Das Vaterland 1845—59. Jelenkor 1845. 44. Ábrahámfy: í Levelek utamból. Pozsony, Győr, Veszprém megye. P. Divatl. 1846. 18—20. sz. Pajer László győri kanonok. Rel. és Nev. 1846. I. 28. Beöthy Zsigmond: A dunántúli helv. hitv. egyházkerületi gyűlés Győrött. Pesti Hirl. 1847. 919. 921. sz. / Ráth Károly: Győr városa története. Hazánk 1847. 94—99. István főherceg Győrött okt. 6-án. 1847. Hazánk. 1847. 119. Magyar színészek Győrött. Hazánk 1847. I. és köv. sz. 1848. 1. , éi köv. sz. Xoisser Richard: Nyilt és őszinte szózat a győri magyar játékszín .ügyében. Hazánk 1848. 162—166—171. Táray B.: Győr március 16. Éleik. 1848. I. 13. Győri márciusi napok. Hazánk 1848. 188. és köv. számok. Ráth Károly: Győr városa története a talárjárástól az Árpádok kihaltáig. Uj M. Muz. 1851—2. I. 616. Győri tanintézet történetének .vázlata. Győri Főgymn. Tervrajza 1852. 14—16, 1853. 11—13. IS54. 14—17. Győri vaskakas. Magyarország és Erdély képekben. II. 1853. 128. Paur Iván: ( Montecuculi a győri várbástyák újítója. Pesti Napló. 1854. 262. Ráth Károly: \ 1689. — Pest megye levele Győrhöz. Adalék az akkori belállapotok ismeretéhez. Uj. Múzeum. 1856. L 284. Repiczky János: Győr várának elfoglalása a török által 1594-ben. Csal. Könyva. II. 1856. 288. Maár Bonifác szt. Benedekrendi áldozár ny. történettanár a győri akadémiában és történetíró. Nemz. K. Napt. I. 1856. 144. Győr város. Vasárnapi Újság 1856. 26. Hegedűs: Győrnek a törököktőli visszavétele. N. Sajtó 1857. 91. Repiczky János: Győr vára két ostroma I. Győr várát 1594-ben a török foglalja el. Ti. Győr várát 1598-ban a keresztények csellel foglalják el. (Naima török iró és névtelen olasz iró szerint.) Csal. Könyve III. 1857. 394.