Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-november - Pfannl Jenő: Gróf Wymes Ferenc, a győri vár újraépitője a 17. században. (I. közlemény)
Sándor fia helyett, akit a velencei követtel a békekötés ratifikálására Konstantinápolyba küldtek, a köztársaság Asola di Brescia vár parancsnokságával bizta meg. Itt Asolában súlyos csapás érte, mert felesége, Catarina, 46 évi házasság után, az élők sorából elköltözött . S mivel nem volt kriptája, különös kegyképen megengedték neki, hogy feleségét a Santa Clara-kolostor kriptájában temethesse el, melynek apátnője a leánya, Mária-Anna volt. Sándor fia visszatértével végre nyugalomba vonulhatott és 1676 márciusában, vadászatról hazatérőben, asztmás roham oltotta ki hős lelkét, életének 84-ik évében. s Kortársai jó megjelenésű, középtermetű, erős és szélesvállu férfiúnak írják le, ki bölcs megfontolás mellett a hadviselés minden ágában kiválóan jártas volt. Kiemelik különös nyelvtehetségét: tökéletesen beszélt hat nyelven. Magas összeköttetéseire jellemző, hogy elsőszülött fiát, Ferencet, Erizzo Ferenc, 1 ) későbbi dogé tartotta a keresztvíz alá. Büszke és rátartó gondolkodására vall, hogy méltóságán alulinak tartotta az üzleti vállalkozásokat. Hét gyermeke volt, négy fia és három leánya. Legidősebb leányát, Minervát a brescia-i Roueia család egyik tagja vette nőül. E házasságból hét gyermek származott. Második leánya, Portia az akkori előkelő családokban divó szokás szerint fölvette a fátylat és Mária-Anna név alatt a Klarissza-rendbe lépett és Asola di Brescia kolostor apátnője lett. Mária volt legifjabb leánya, kit a bergamói Piatti család egyik sarja vett nőül; ezek mint igen gazdag kereskedők éltek Velencében. Fiai Ferenc, Lajos, Sándor és András (Andrew) voltak. Legidősebb fiának, Ferencnek, mint már föntebb említettem, Erizzo doge volt a keresztapja. Ö e tanulmány hőse. 1623-ban, minden valószínűség szerint Bresciában született. A bécsi hadilevéltárban róla viszonylagosan bőséges aktaanyag található, melyből azonban születési éve és heíye meg nem állapítható. Wemyss Castleben, Skóciában, a család birtokában egy francianyelvű emlékirat van a család olasz ágáról. A memoire 1677. március hó utolsó napján kelt, e szerint Ferenc akkor 54 éves volt, tehát 1623-ban született. Ezt a dátumot helyesnek kell elfogadnunk. Szülei 1622-ben házasodtak össze, ő volt a legidősebb gyermekük. Atyja 1639-ben Velence engedelmével francia szolgálatba lép, s küllönös kegyképen az akkor még kiskorú fiának adják »ezredesi századát«. Ferenc "tehát akkor ezek szerint 17-dik életévében lehetett. Mai szemmel nézve egész szokatlan, hogy valaki ily fiatalon nyerjen katonai beosztást. De az akkori viszonyok között, mint számtalan történelmi példa mutatja, nem volt különös kivétel, főleg, ha az illető ifjú magasrangú család tagja volt. Cornelius, az apa, a velencei köztársaság különös kegyében állót! kiváló tulajdonságai, katonai rátermettsége és származása folytán, maga az államfő volt fia keresztapja. Egészen természetes tehát, hogy Ferenc nagyon fiatalon léphetett kal ) Francesco Erizzo, Velence 98-ik dogeja, uralkodott 1631. április 10-tő£ 1643. január 3-ig.
