Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-november - Pfannl Jenő: Gróf Wymes Ferenc, a győri vár újraépitője a 17. században. (I. közlemény)

Villányi említi, hogy 1822-ben Győrött a fehérvári kapu felett még látható volt egy négyszögű tábla aranyozott ércbetükkel, mely az 1671-ben befejezett erődítési munkálatokat volt hivatva megörökí­teni. Ezen a név Wymesnék volt írva. Nekünk v azt az írásmódot kell elfogadnunk, amellyel nősünk maga írta nevét és pedig Wymesnék, mint aláírásának itt közölt facsimiléje mutatja. A 16. század végén Anglia Sir Francis Vere parancsnoksága alatt csapatokat küldött Flandriába. Ezekben több skót kadett is; szolgált a Wemyss-házból, közöttük két testvér is, Cornelius és Gerard. Cornelius 1600 júl. 2-án Niuport mellett elesett, hátra­hagyva feleségét, Antoinettet három fiúval, Cornelius-, Andrew- és Leonard-dal és Jaenne leányával, aki Brugesben apáca lett. Cornelius Gerard nagybátyjával, a de la Ramée-ezreddel mint kornétás Csehorszagba ment s midőn a császár a szultánhoz rend­kívüli követséget küldött Konstantinápolyba, Cornelius csatlakozott ehhez. Itt szolgálatot vállalt a Valoni des Vallon-ezredben, mely a magyarországi harcok közben fellázadt s részben átpártolt a törö­kökhöz. A törökök őket, vallásuk szabad gyakorlását meghagyva, szolgálatukba is fogadták. Cornelius ezzel az ezreddel Perzsiába, majd Egyptomba ment, ahol 4 évig szolgált s harcolt egy lázadó pasa ellen, kit legyőztek, majd meg is gyilkoltak. Visszatérve Konstantinápolyba, a francia és velencei követ se­gítségével kieszközölte elbocsáttatását és Velencébe jött, mikor a köztársaság a steyerországi osztrák főhercegnek az uskok kalózok garázdálkodásai miatt épen hadat üzent (1615). Velence idegen ka­tonákattoborozva őt is szolgálatába fogadta s mint olyat, ki a nyel­vet és az országot ismeri, külön díjazással, követével egy bizottság­ban Flandriába és Hollandiába küldte, honnan egy "4000 főnyi ez­reddel tért vissza. Ugyanevvel az ezreddel mint kapitányt Friaulba küldték harcolni. A békekötés után (1618) ezredével a spanyol Orsuno herceg ellen vezényeltek. Ennek leveretése után visszatért Velencébe. Az ez­red itt zsoldfizetések miatt fellázadt. A zavargást Cornelius segít­ségével megfékezték s az egész ezredet a milanói határra küldték, a Valtolina-völgy védelmére, mely, mint Németország és Olaszor­szág közti átjáró, stratégiailag igen fontos volt. Velencei tartózkodása alatt Reins és Herman urak fölszólí­tották Corneliust, hogy lépjen be közéjük üzlettársnak. Ezt az aján­latot, hivatkozva származására és hajlamaira, visszautasította, pedig azok mellesleg pár év leforgása alatt az üzleten egy milliónyi pénzf kerestek. Desenzano sur Lago egyik legelső családjának leányát, Andreis Katalinát vette feleségül. Az esküvőt nagy ünnepség keretében ülték

Next

/
Thumbnails
Contents