Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 4-6. szám. 1933. április-június - ADATTÁR - Jankó László: Győri ötvösmunkák a 17—19. századból
Ezekhez mini ugyancsak 18. századi ötvösmunkát még a révfalusi plébánia-templomban a Bold. Szűz képén elhelyezett szép ezüsl fejkoronát sorozhatom, amelyen -szintén a gj'őri ötvösjlelzést és az 17. . évszámot sikerűit fölfedeznem. Már a 19. századból nagyobb számmal találunk — bár kisebb és egyszerűbb — g} r őri ötvöskészítményeket. Az újvárosi és a révfalusj plébánia-templomban több győri ezüst-kegytárgy van, amelyeket hálával telt szívű hívők a Szűz Mária-képre aggattak, hogy szenvedéseikben, megpróbáltatásaikban a Bold. Szűz meghallgatta imájukat. Az újvárosi Szűz Mária-képnek ezüst koronája is győri ötvösmunka. (Johann Gottfried Hentsch.) A kegytárgyak azonban többnyire Ortner Márton győri ötvösmester készítése a mult század közepéről. Az újvárosi templomban talált több ezüst kegytárgyon a magyar kis címer mellett egészében ki van ütve az ORTNER név, egy » Jézus Szive« ezüstön pedig az 1813-as évszámmal ellátott kis címer mellett a Raab jelzés olvasható. (Christian Raab.) Mindkét esetből is igazoltnak látjuk, hogy a »anagyar kis cimer« alkalmazása csakugyan az ötvösmunka győri eredetét jelzi. — Épen Ortner Márton ötvösmestert illetőleg vannak még, akik reá emlékeznek és azt is tudjuk, hogy nevezett ötvösnek ÍI mai Kazinczy-utcában — az egykori Korona-Szálló épületében — volt a műhelye. A révfalusi plébánia-templom tulajdonában van ezenkívül egy hengeres alakú piciny ezüst-szelence, csavarmenetes, domború födéllel, igen régi, antik forma (pjxis cylindrica), szentelt olaj számára készülhetett. A rajtalevő ötvösjegy szerint szintén győri ötvösmester munkája 1830-ból. A beütött G. H. betűkből Häuser Gusztáv győri ötvösmesterre következtethetünk. És ugyan mennyi győri ötvösmunka lehet magántulajdonban, régi győri származású családok birtokában?! Ékszerek, pecsétes gyűrűk, ruhadíszek, láncok, csattok, gyertyatartók, gyertyakoppantók, szelencék, poharak, cukortartók, evőeszközök, evőeszköztartók stb. — Ki tudná azt megmondani?! A magyar sors végigszántott Győr városán is, a város régi képe is megváltozóit, mégis ki tudja, hol rejtőzik még egy-egy darab a régi győri ötvösök munkáiból, amelyekről a tulajdonos talán nem is tudja, hogy győri műhelyben készűlLek, csak kegyelettel, tiszteIetreméltóan őrzi, melengeti mint szüleinek, nagyszüleinek, elődeinek egy-egy fennmaradt kedves, beszédes emlékét... Bár lehetne ismerni és számbavenni valamennyit, hegy mindjobban világot deríthetnénk a régi Győr ötvösiparára és az ötvöstárgyakon talált betűjelzésekből fölkutathatnánk és egybeállíthatnánk Győr kiváltságos, szabad királyi város ötvösmestereinek, érdemes győri pol« gároknak, mind-teljesebb sorozatát. Jankó László.
