Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 4-6. szám. 1933. április-június - ADATTÁR - Jankó László: Győri ötvösmunkák a 17—19. századból
roll ezl kimutatni ma még vajmi nehéz. Győri ötvösmunkát a 16.— 17. századból felmutatni alig tudunk. Bizonyára rejtőznek ilt-ott egyes darabok, azonban feltalálásuk csak a szerencsés véletlen dolga lehel, amelyet legfeljebb az utánuk való szorgos kutatás munkája segíthet némileg. Győri ötvösmunkát az iparművészet általában is keveset ismer. A (győri székesegyháznak van egy már átalakított ezüst kelyhe, amelynek azonban alsó része — a nodusig — még a 17 r századból való és amint W. Kőszeghy Elemér már 1912-ben megállapította, Pereszteghi János győri ötvösmester munkája. (1637.) A győri bencések templomából ismeretes egy pacifikálé, amely ékkövekkel díszítve a 18. századból való és hihetőleg Crinnes János, győri ötvösmester munkája. A győri székesegyházban ugyancsak győri ötvösnek (véleményem szerint Johann Gottfried Hentschnek) munkája 1797-ből az az ezüst rámakeret, amely üveg alatt őrzi a kendőt, amellyel a Boldogságos Szűznek képmásáról a Véres könnycseppeket 100 esztendővel annak előtte, a csodatétel alkalmával, letörölték. A 18. század közepéről való az az aranyozott ezüst Ürmutaló, amely a veszprémi székesegyház tulajdona és mint Niffl József győri ötvösmesler munkája ismeretes. Az egyházművészeti kiállításon is szerepeli. Minél kevesebb az ismert győri ötvösművek száma, annál inkább igaz örömömre volt különösen az a három győri becses ötvösmunka, amelyekre kutatásaim közben bukkantam, amikor a győri és egyben a pápai templomokat is fölkeresvén, az egyházak lelkipásztorainak hálára kötelező szívességével az egyházi edényekel megtekinthettem és átvizsgálhattam. A győri református gyülekezetnek van egy úrvacsorai korsója. Egyszerű, éles körtaípazatából hengeresen emelkedő, fölfelé kissé karcsúsodé, kanna-alakú, füles, aranyozott ezüst edény. Kélszer domborodó fölhajihaló födele van, amelynek fogója egy női félalak, amint jobbrólbalról egy-egy delfint tart. Az úrvacsorai korsó oldalát fenn és lenn cizellált növényi ornamentika díszesíti, közbül egy-egy almacsoportozal. A még renaissance-ízlésű ékítést a talpazat szegélyzetén körülfutó kettős szalagdísz egészíti ki. A korsó fenekén (balról) stilizált ölszög-keretben egyenlőszárú, végein kissé szélesedő kereszlecske van beütve, s az ötszög-keret fölött vízszintesen a régen szokásos cikk-cakkos rovátkolás, az ezüstnek akkor dívó jelzése. Ugyancsak a korsó fenekén (jobbról) szívalakú beütés, bennfe / P betűk. A kerdt fölöjtt itt is a cikk-cakk rovátkolás. A két beütés közölt növekvő félholdhoz hasonló piciny ék, s a jegyek alatt kétoldali vonalkázás közt 1634-es évszám. Nyilvánvalónak tarlom, hogy ez úrvacsorai korsón fellelt ötvösjegy és az / P betűk a 17. században élt Peresztegi János (Joannes Peresztegi) győri ötvösmester munkáját jelölik. — Meg kell említenem, hogy a korsó fölhajtható födelén — belül — zöldült kerek fémlap van, rajta cizellált ornamentika, a harántmenetben I. B. — D D,. E. — N-. betűk futnak át. A kerek lapon 1-726-os évszám olvasható. Ügy vélem, hogy a korsó födelén levő ezüst gombot níteléssel ez évben illeszthették oda és a belül elhelyezett fémlap az átütés nyomát takarja el.
