Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 4-6. szám. 1933. április-június - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (II. közlemény)

Gindl Alsóausztriában 5 frt 36 x adóval tartozott, ezt is be­hajtják rajta.') Gindl Lőrinc 1808 augusztus 4.-én ismét folyamodott a szín­házért 1809 nyarára. Hivatkozik először is a közönség megelégedé­sére, aztán: Zweytens; Ist der Bittsteller in Ungarn geboren und hat sich sowohl als Directeur als auch als Schriftsteller alle jene Kentnisse erworben, die zur Führung einer Theater-direction unent­behrlich sind. A tanács 1809-re megint neki adta meg a játszási engedélyt: 2 ) Azonban Gindlnek eltávozása után kiderült, hogy sok adós­ságot hagyott maga után, sőt, hogy hitelezőit arra a 200 frtnyi biz­tosíték lefoglalására utasította, amelyet a városnak letett óvadék gyanánt. Ehhez nem volt joga. A tanács ezért 1808 november 18.-án levelet irt Gindlnek Laibachba, amelyben visszavonja az 1809-re adott engedélyt. Ha nem fizeti meg két hét alatt összes győri tar­tozását (239 frt), beperlik a laibaclii bíróságnál. Ugyanaznap a ta­nács átir a laibachi magisztrátushoz, tudósítja, hogy felmondta Gindlnek a fDérletet és felkéri a Mbachi tanácsot, szólítsa fel a prin­cipálist tartozásainak rendezésére. 3 ) Közben Székesfehérvár tanácsa megkeresi a várost, hajtsa be Gindlen hátralékos színházi bérét, 31 frtot. A tanács áttette ezt a megkeresést Laibachhoz. 4 ) Gindl védekezni próbált. Azt állította, hogy a tanács tudott az ő adósságairól, amire a tanácstól azt a feleletet kapta, hogy csak nov. 9.-én értesült a magisztrátus az ő viselt dolgairól. Gindl azt igérte a védekezésével kapcsolatosan, hogy megfizeti tartozásait, ha neki adják ki 1809-re a szinházat. A tanács feleli, hogy ez a »ungrundhältiger Satz um so viol gewisser nicht bestehen kann, als es gewisz- ist, dass ihnen die Erlaubniss zu spielten, weder wegen Schuldenmachen, noch wegen Schulden zahlen ertheillet worden sey« Schopf főjegyző evvel végzi a megrovási kalandot, hogy Gindl hiába ír ezentúl, feleletet többé nem kap. 5 ) Gindl összes adósságai, mint kitudódott, 482 frt 10 x-re rúgott. Ezen összeg ere­jéig perelte be őt a város Laibachban. Gindl erre kénytelen volt fi­zetni, de 1809 január 7.-én kelt panaszos levelében kétségbevonja egyes hitelezők követelését. Pd. Perlesz követelését, aki Gindl ágy­neműjét tartotta vissza Győrött 50 frtra rúgott tartozás kiegyenlíté­sére és most ezt az összeget újból követeli. Streibig könyvnyomdász követelése — 40 frt — épen ilyen igazságtalan. Ezeket Gindl pe­rekkel fenyegeti meg! 6 ) Hogy miért ment tönkre Gindl, nem tudjuk, mert hiszen Győ­rött jói ment a dolga, — talán azért, mert régebbi adósságait kel­lett fizetnie. Alig ment hire annak, hogy Gindlnek felmondták a már meg­kötött szerződést, már jelentkezett Kuntz Kristóf pozsonyi igazgató. *) 1808. fogaim. 280. 2 ) Tanácsi jegyzőkönyv 1808. 1266. sz. 3 ) 1808. fogaim. 420. és 414. 4 ) Fogaim. 1808. 432. 5 ) Fogaim. 1808. 445. 6 ) Levelezés 1809. 164.

Next

/
Thumbnails
Contents