Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 4-6. szám. 1933. április-június - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (II. közlemény)
Gindl Alsóausztriában 5 frt 36 x adóval tartozott, ezt is behajtják rajta.') Gindl Lőrinc 1808 augusztus 4.-én ismét folyamodott a színházért 1809 nyarára. Hivatkozik először is a közönség megelégedésére, aztán: Zweytens; Ist der Bittsteller in Ungarn geboren und hat sich sowohl als Directeur als auch als Schriftsteller alle jene Kentnisse erworben, die zur Führung einer Theater-direction unentbehrlich sind. A tanács 1809-re megint neki adta meg a játszási engedélyt: 2 ) Azonban Gindlnek eltávozása után kiderült, hogy sok adósságot hagyott maga után, sőt, hogy hitelezőit arra a 200 frtnyi biztosíték lefoglalására utasította, amelyet a városnak letett óvadék gyanánt. Ehhez nem volt joga. A tanács ezért 1808 november 18.-án levelet irt Gindlnek Laibachba, amelyben visszavonja az 1809-re adott engedélyt. Ha nem fizeti meg két hét alatt összes győri tartozását (239 frt), beperlik a laibaclii bíróságnál. Ugyanaznap a tanács átir a laibachi magisztrátushoz, tudósítja, hogy felmondta Gindlnek a fDérletet és felkéri a Mbachi tanácsot, szólítsa fel a principálist tartozásainak rendezésére. 3 ) Közben Székesfehérvár tanácsa megkeresi a várost, hajtsa be Gindlen hátralékos színházi bérét, 31 frtot. A tanács áttette ezt a megkeresést Laibachhoz. 4 ) Gindl védekezni próbált. Azt állította, hogy a tanács tudott az ő adósságairól, amire a tanácstól azt a feleletet kapta, hogy csak nov. 9.-én értesült a magisztrátus az ő viselt dolgairól. Gindl azt igérte a védekezésével kapcsolatosan, hogy megfizeti tartozásait, ha neki adják ki 1809-re a szinházat. A tanács feleli, hogy ez a »ungrundhältiger Satz um so viol gewisser nicht bestehen kann, als es gewisz- ist, dass ihnen die Erlaubniss zu spielten, weder wegen Schuldenmachen, noch wegen Schulden zahlen ertheillet worden sey« Schopf főjegyző evvel végzi a megrovási kalandot, hogy Gindl hiába ír ezentúl, feleletet többé nem kap. 5 ) Gindl összes adósságai, mint kitudódott, 482 frt 10 x-re rúgott. Ezen összeg erejéig perelte be őt a város Laibachban. Gindl erre kénytelen volt fizetni, de 1809 január 7.-én kelt panaszos levelében kétségbevonja egyes hitelezők követelését. Pd. Perlesz követelését, aki Gindl ágyneműjét tartotta vissza Győrött 50 frtra rúgott tartozás kiegyenlítésére és most ezt az összeget újból követeli. Streibig könyvnyomdász követelése — 40 frt — épen ilyen igazságtalan. Ezeket Gindl perekkel fenyegeti meg! 6 ) Hogy miért ment tönkre Gindl, nem tudjuk, mert hiszen Győrött jói ment a dolga, — talán azért, mert régebbi adósságait kellett fizetnie. Alig ment hire annak, hogy Gindlnek felmondták a már megkötött szerződést, már jelentkezett Kuntz Kristóf pozsonyi igazgató. *) 1808. fogaim. 280. 2 ) Tanácsi jegyzőkönyv 1808. 1266. sz. 3 ) 1808. fogaim. 420. és 414. 4 ) Fogaim. 1808. 432. 5 ) Fogaim. 1808. 445. 6 ) Levelezés 1809. 164.