Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 4-6. szám. 1933. április-június - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (II. közlemény)

szokott lenni. Ä város ezért átirt a főigazgatóhoz, feddje meg ezeket a diákokat. A városi színháznak van felügyelője, de nem volna fölösleges, ha a főigazgatóság megbízná az egyik tanárt a tanulóifjúság színházi magaviseletének megfigyelésével. Ez a tanár ingyen bilietát kapna a várostól a szinház látogatására. Ami a szinészeket illeti, azok csak cenzúrázott darabokat adnak elő. Nem rögtönöznek. Csupán csak az egyik énekelt egyszer extemporizált szöveget az »O du lieber Augustina dallamára. Ezt jelentette a tanács.

1

) A királyi főigazgató másképen látta a dolgokat.

2

) »A színházlátogatást is igen felkapták a tanulók s <memcsak az elődadásokra, hanem a próbákra is meg-megjelentek. A helytartótanács tudomást szerezvén e dologról s a színdarabok szövegébe szúrt piszkos és trágár énekekről, kuplékról, felszólította a főigazgatót, indítson a dologban nyomozást. A főigazgató csakhamar felelt a felhívásra. A dolog úgy van, mint a helytartótanács értesült. A városi hatóság tagjai, akik színházban voltak, beszélik, hogy egyik előadáson a komikus a Du mein lieber Augustin kezdetű énekbe szőtt trágár részleteket. Különben, folytatja a főigazgató, nem csoda, hogy a színészek ilyen énekekkel traktálják a hallgatókat, mert míg eg\Tészt a színészek csuk ugg véletlenül összeverődőn csavargók csapata, a hallgatóság is csak ily fáj ta népségből áll. Nézete szerint ezt a télen zárt s csak nyáron nyitva álló szinházat nem kellene megtűrni, mert pap, literátus vagy nemes ember (akik különben Győrött kevés számmal vannak), nem látogatja, hanem leginkább csak munkakerülők és oly po/gárok, akik a színházra költött pénzüket a szorgalmatos munkásokon veszik meg ugy, hogy iparcikkeiket nekik drágán adják el. Egyébként is a szinház csak folytonos alkalom a fegyelmi szabályok megsértésére.«

3

) A csak ,az imént Pécsről Győrbe került Rausch főigazgató egyoldalú ítélete nemcsak a színészekre nézve sértő, hanem a város polgárságára is, hiszen Schopf főjegyző számtalan leveléből kiviláglik, hogy a győriek olyan műbarátok voltak, akjik ugyancsak meg tudták becsülni a nemes és tiszta művészetet. Erkölcs dolgában sem szorultak rá Rausch elfogult tanácsára. A győri költött eset kapcsán megemlítem, hogy II. József 1784-ben rendeletben megengedte az ifjúságnak a színházak látogatását.

4

) 1790-ben azonban uj fegyelmi szabályzat létesült, amely megtiltotta a komédiák és nyilvános táncmulatságok látogatását.

5

) 1805-ben pályáztak a szinházra Horcher Józsep) Bécsből, aki maga helyett később Scherzer Ferencet ajánlotta, — Weysse Jó1

) 1804. fogaim. 263., 240.. 241. 2

) Németh Ambrus : A győri tudomány akadémia története. I—II. 87—88. 1, 3

) Németh Ambrus V. 87—88. 4

) Németh Ambrus II. 78. 5

) Németh Ambrus II. 80—. 6

) 1805. fogaim. 50. és 109. 1805.