Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 4-6. szám. 1932. április-június - Bedy Vince: A Szent Adalbert vértanú püspök tiszteletére alapított győr-hegyi prépostság története

nek, hogy a prépostság valamikor hiteles hely kiváltságával is ékeskedett. Hiteles helyi működésével azonban semmiféle okiratban nem találkoztam; semmiféle hiteles helyi kiadott okiratát nem isme­rem. Amikor a prépost vagy kanonokjai hiteles helyi kiküldetésben jártak el, mindig a székeskáptalan megbízásából működtek; a ki­küldetésről, annak eredményéről szóló okiratot mindig a székes­káptalan adta ki. Kétségbe is vonom a prépostság e kiváltságát. Felesleges is volt volna egy városban két hiteles hely. A tévedés onnét keletkezett, hogy úgy a prépost, mint kanonokjai a székes­káptalan megbízásából többször jártak hiteles helyi kiküldetésben, a prépost maga úgy is, mint a székeskáptalan tagja. A prépostsági egyház és káptalan elpusztulása. A prépostság a 16. század közepéig állott fenn templomá­val, káptalanával együtt. Az 1536. évben a székeskáptalan még ide mint biztos helyre hordatta a székesegyház értékes szereit, edényeit. Valószínűleg Bakits Pál huszárjai elől mentette a székes­káptalan ez értékeket, akik Győrt megszállották, a kanonokok házait is elfoglalták, Királyföldét azonban, ahol a Bakits-családnak is voltak jobbágytelkei, talán megkímélték. — A törökök ebben az időben már ismételten Győrig portyáztak, tűzzel-vassal pusz­títva, égetve mindent. A külső városrészek könnyen prédájukul estek, mert mire a várból az őrség kiszállt, gyorslábú lovaikon már messze elvágtattak. Majd Királyföldén, majd Szentbenedek­falván tüzelték el a védtelen jobbágyok házait, hajtották el mar­háit, — a mezőn dolgozókat pedig rabul ejtették. 1535-ben a Gyuke-utcában Seripar László házát égették el, Szentbenedek­falván Kalmár Lukács házát rombolták szét. 1 ) 1546-ban Deli bég 300 török lovassal a győri malomig merészkedett, 30 keresztény rabot és sok zsákmányt ejtett. Akár a Kisdunán, akár a Rábán állott e malom, melynek fekvését okiratom pontosan nem jelölj meg, bizonyos, hogy Győr belső határában jártak a törökök. Ez idő tájban pusztult el a prépostsági egyház is. 1558-ban Velykei Márk prépost a prépostság egyik szőllőjét 3 1 / 2 forintért Nagy Ger­gelynek oly feltétel mellett adta el, hogy a prépost és kanonokjai e szőllőt a ráfordított költség megtérítése után visszavehetik, ha az elpusztult templomot felépítik. Ha pedig a vevő elhanyagolná a szőllőt, akkor minden ellenmondás nélkül azonnal elvehetik tőle. Ez egyetlen adatból is világos, hogy a templom elpusztulása után még élt és működött a prépostsági káptalan és bízott temploma felépítésének lehetőségében is. Az idő azonban nem kedvezett az építkezésnek, sőt a káptalant is elseperte székházával, temetőjé­vel és a benne levő Szent Ábrahám-kápolnával együtt. A 16. szá­zad második felében már pusztahellyé vált a prépostság területe; a romokat szétszedték, köveit elhordták a vár kiépítéséhez. A vár­falakon kívül eső városrészek egymás után pusztultak el, lakóik! l ) Győri kápt. hit. lvt. 1. felvall. jk. 9. 12. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents