Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 1-3. szám. 1932. január-március - Sólyom Andor: Németh Károly emlékezete

4 Sólyom Andor: s ez emelte őt az Ügyvédi Kamara elnökének díszes állásába. Mint kamarai elnök mindig buzgó védelmezője volt a kari érdekeknek s a maga részéről is mindent elkövetett a bírói és ügyvédi kar közötti jó viszony s a kölcsönös megbecsülésen alapuló harmonikus együttmüdödés kimélyítése érdekében. Ügyvédi működése mellett állandóan résztvett a társadalmi mozgalmakban s közéleti szereplése csakhamar törvényhozói mandátumhoz juttatta, melyet előbb a péri, s később a győri első választókerület biznak reá. Mint az igazságügyminisztérium elnöki osztálya akkori vezetőjének, igen sok kérdésben volt alkalmam vele tárgyalni, s tulajdonkép ekkor vette kezdetét az a szíves jó viszony, mely közöttünk élte végéig zavartalanul fennállott. Németh Károly határozottan egyik legtehetségesebb tagja volt az akkori szabadelvű, utóbb munkapárt fiatalabb gárdájának. A képviselőház bizottságaiban hamar felismerték különösen közjogi és közigazgatási kérdésekben való jártasságát s ezért az ilyen természetű törvényjavaslatok előadói tisztét is nem egy ízben reábízták. Politikai szerepléséből e helyütt csak egy momentumot kívánok érinteni: ez az ő ellenfelei által is mindenkor elismert tántoríthatatlan elvhűsége. Mindig és nyíltan a szabadelvű irány követőjének vallotta magát s tette ezt olyan időben is, amidőn ez az irány a leghevesebb ellentámadások kereszttűzében állott. Az ő szabadelvűsége azonban nem a csupán jelszavakban élő liberalizmus volt, de az ő komoly és erős meggyőződéséből kiépült állásfoglalás. Pannonhalma ékesenszóló főpapja a városi közgyűlésen mondott gyönyörű beszédében helyesen mutatott rá arra, hogy Németh Károly az ő lelki diszpozíciója mellett csak az egyéniséget szabadon érvényesülni hagyó liberális gondolkodásban érezhette jól magát. Volt azonban az ő szabadelvűségének egy másik forrása is, az a tudat, hogy az élet kérlelhetetlen törvénye stagnálást nem ismer, mert ami nem megy előre, az visszafejlődik és így ez a nemzet is csak a haladás jegyében juthat el a,boldoguláshoz. Minden liberalizmusa mellett is azonban egy egész világ választotta el azoktól, akik akkoriban ú. n. »szabad gondolkodoknak« nevezték magukat s e cég alatt a nemzeti irányt veszélyeztető túlzott radikalizmus útvesztőjébe kerültek. Távol tartotta ettől izzó nemzeti érzése és fajszeretetete, amely sohasem engedte volna meg, hogy Németh Károly kozmopolitává váljék; az a Németh Károly, aki magyar hazáján belül, szűkebb hazájához,