Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - SZEMLE - Győri szemle. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet győri osztályának 25. éves jubileuma. — A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet előadásai. A győri Lloyd Ált. Kereskedelmi Testület közgyűlése. — Győri Szabadegyetem. — Győri Ifjúsági Egyesület

nagyobb nélkülözések árán, álmatlan éjszakák közepett sem mene­külnek családjuk iránt való kötelességeik teljesítése elöl, hanem tartalékjaik romjain és maguktól mindent megvonva küzdenek a hibájukon kívül előállott válságos helyzetükkel s csak arra vigyáz­nak, hogy becsületes nevet hagyjanak gyermekeikre." A jelentések már most magára a kereskedelemre vonatkozó adatai a következők : 1913-ban 1334, 1931-ben 2501 üzlethelyiség volt Győrött. Kiváltottak 197 új iparigazolványt, viszont 14l-en szüntették meg' iparukat (A legnagyobb az élelmiszer-üzletek számának gyarapo­dása) — A kényszeregyességek száma 27-ről 52-re emelkedett. (92'6°/o.) A győri hitelvédő-intézményhez bejelentett összes pasz­szívum 1930-ban 109.000 P, 1931-ben 236 000 P volt. Az ingat­lanokra kért árverések száma 1930-ban 224, 1931-ben 312, váltó­óvás 1831 helyett 2232, ezek értéke 1930-ban 1,600 000, 1931-ben 2,500 000 P volt. Az általános keresi adó 33.000, a forgalmi adó 76.000, a fényűzési adó 16.000 P-vel volt 1931 ben kevesebb, mint az előző évben. Az áruforgalom vasúton és vízen (teher- és gyors­áru, érkezés és feladás együtt), 1930 ban 4 4 millió q, 1931-ben 3*6 millió q volt. — A városi vámoknál a forgalom emelkedett. (27.400 q többlet.) A postacsomagok száma belföldről és belföldre 1930-ban 423.000, 1931-ben 314.000; külföldről és külföldre 1930 ban 21 800, 1931-ben 12.800 volt. —'Agyőri kereskedelmet érzékenyebben érintette a vasúti személytarifa emelése, a borral való batyúzás, a tűzifa vásári árusítása, gyári gépberendezések (különösen kazánok) elkótyálása, sőt a fővárosi és vidéki kamarák némi érdekellentéte is: a budapesti nagykereskedelem és gyáripar érthetően szembekerül néha a vidéki detailkereskedelemmel. Egy • fővárosi és egy vidéki detailkereskedelmi szervezet megalkotását és összeműködését sürgeti a jelentés e bajok orvoslására. Az 1931.-i, gazdaságilag nagyon szomorú évnek e számok az emlékjelei. Ez, adatainál fogva pesszimista kép mellett a testület aktív működése megnyugtatóbb hangulatot ébreszt. A Lloyd híven megvédelmezte minden kérdésben a győri kereskedelem törvényes érdekeit és javaslataival, eszmekeltő indítványaival gyakran volt segítségére tagjainak. Kulturális tevékenységéhez tartoznak rész­vétele az ünnepélyes tanoncfelszabadításokon, fölolvasásai, pálya­díjai, s külön említjük meg könyvtárának forgalmát : a könyv­állomány 5597-re emelkedett s a könyvtárat 38 könyvtárórán 109 tag vette igénybe, akik 4217 könyvet vettek ki használatra. — Végűi kegyelettel emlékezik meg a jelentés a testület 1931. évi halottairól s igy végzi a beszámolót : „Törhetetlen hittel valljuk, hogy ennek a városnak közel ezer kereskedőjében van akkora szellemi erő, van annyi intelligencia, és van annyi energia külön­külön, hogy ha erőiket testületünkben egyesítenék, ha intenzív részvételükkel a testületi szellemet megerősítenék, még a mai vigasztalannak látszó helyzetben is értékes gyümölcseit élvezhet­nok ennek az érlelő munkának. Ezt bizonyítják az intenzíven dol­gozó szakosztályok kétségtelen sikerei." *

Next

/
Thumbnails
Contents