Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - ADATTÁR - Sefcsik Ferenc: Városunk könyvtárának története
várba. Az őrség már éppen megkezdte a várkapu kinyifását, amikor észrevették, hogy a köd leple alatt mintegy 3000 emberből álló török csapat lopódzott a várhoz, hogy így csellel újra kezükbe kaparintsák a kereszténység egyik legíöntosabo erősségét. Ezenkívül sok 15.—16. századbeli kiadványunk van. így például a Libellas Nouns Polilieiis EmblematicuU Civitatum, 400 nagyszerű metszettel, amely ugyanannyi várost ábrázol. Mindegyikhez valamely mély értelmű erkölcsi mondás van fűzve, azonkívül pársoros latin és német vers. Nyomtatásának ideje 1678. Pár évszázadot átugorva, nézzünk körül a 19. században. A negyvenes évek szépirodalmi és tudományos folyóiratainak majdnem unikum számba menő évfolyamai, mint pl. Tudományos Gyűjtemény 1817től kezdve, Athenaeum, Figyelmező, Rajzolatok, a Helmeczi-féle Társalkodó, Brassai Sámuc/ Vasárnapi U r ság]a, Munkácsi Literária Csarnok és számos egyéb folyóirat sorakoznak egymás mellé. Ugyanez áll az 50-es évekre. A Nefelcjls, Délibáb, Hölgyfutár, Divatcsarnok, valamint Pákh Albert és Jókai Mór nevezetes Vasárnapi Újságjának számai megvannak hiánytalanul 1854-től 1922-ig. Megemlítendők a magyar írók első kiadásai, ilyenek: Kisfaludy Sándor (Himfy), Kazinczy, Fáy, Kölcsey, Dugonits, Vörösmarty, Bajza, Berzsenyi; Jászay Pál: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész elölt,, stb. Francia divatlapokban sincs hiány. Kolorirozott (színezett) képei szemünk elé tárják a női divat változásait, aminek valószínűleg már abban az időben sem nagyon örüllek a férjek. Az említett folyóiratokon kívül egykorú és sokféle politikai napilap a könyvtár hirlaposzlályának alapja. Az Országgyűlési napló 1SÏ3., valamint a Theatrum Eperjesiensc és más kortörténetileg fontos dokumentumok kéziratban vannak meg, így a Kiirz gefásste Geschichte der Ungarn, Rövid História a csehországi eklézsiákrul 894—Í632. Hetényi János: A haza temploma a. műve 1837-ből. Meg kell említenünk egy 152 darabból álló színlapgyűjteményt is 1810—1872-ig terjedő időkből. Hogy a közkönyvtár e fogalomnak teljesen megfeleljen, szűkség volt úgynevezett könyvtári segédkönyvek beszerzésére. Ezek közé tartózik, bog}- a legfontosabbakat említsük, Szabó— Hellebrandl Régi Magyar Könyvtára 3 kötetben, mély felsorolja mindazon magyar vonatkozású műveket, amelyeket nálunk, vagy külföldön a könyvnyomtatás kezdetétől 1711-ig bármely nyelven nyomtattak. E művet kiegészítik Sztripszky és Récsey Viktor ősnyomtatványokról szóló könyvei. Ezekhez csatlakozik a legfontosabb bibliografikai mű, Petrik Magyar köngvészete 1712-től a legújabb időkig. Hogy a könyvtár teljessége céljából ősnyomtatvánnyal is rendelkezzünk, a Múzeumok és Könyvtárak Főfelügyelőségének jóváhagyásával megszereztük az Epi stole Enee Silvii című ősnyomtatványt. Nyomás helye és éve Nürnberg 1481, értéke 500 pengő. II. Pius pápa levelezéséi tartalmazza, melyét többek közölt korának uralkodóival és államférfiaival, így pl. V. László magyar királlyal és a nádorral folytatott. A vörösréz-kapcsokkal ellátott, vastag, dís'zes bőrkötésű könyvet festett iniciálék díszítik. Ez a könyv 20 kiadást ért el, a miénk az elsők közül való. A második ősnyomtatvány az Augsmirgban, Rathold
