Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - Pfannl Jenő: A győri vár és téglái
és felső Magyarországon keresztül megszakítatlan sora van az élelemmel, fegyverrel és katonasággal, valamint a betegek ellátására kórházakkal ellátott váraknak. 1 ) Az újkori Cunctatort csak az üres császári pénztárak gátolták nagyszabású tervei megvalósításában. Montecuccoli várparancsnoksága alatt épült ki az akkori haditudomány újabb elvei szerint a győri vár külső erődöve is. Érthető, hogy a nagy erődítési munkálatok rengeteg téglát emésztettek fel, havonta a téglavetők 2,400.000 drb téglát égettek, s miután a vár megszűntével a külső erődvonal esett elsősorban a bontó csáklya áldozatául, rengeteg téglaanyag került másutt felhasználásra.-) Montecuccoli várparancsnokságának első évéből (1660-ból) már van tégla s az eddig ismert legkésőbb 1676-ból való. Äz R. G.V.M. értelme R(ajmund G(raf) V(on) M(ontecuccoli). Előfordultak 1660, 1661, 1666, 1672, 1673 és 1676-os évszámok. A betűk és számok, melyek nagyon művésziesek, a különböző évfolyamok szerint változó típust mutatnak. A fehérvári kapú lebontásánál előtűnt 1666-os téglán az utolsó 6-os fordított, a Duna-bástya romjaiban, 3661 évszámban a 3-as az l-es helyére került. (5.b. kép.) Itt kell megemlítenem, hogy a győri várparancsnokok, kik igen előkelő idegen úrak voltak, nem székeltek állandóan Győrött, itt csak kevés időt töltöttek, helyettük alkapitányok, vagy helyettesek parancsoltak. Montecuccoli 1660—1676-ig volt várparancsnok. Említettem Győr végvárait. Ezek dél felé vonuló félkörben védték a várat; északon nem voltak, mert a Duna-vonal magában véve is természetes védelmi vonalúi szolgált. Keleten az Andrásvár, a mai Szentiván községtől nyugatra, 8000 lépésnyire a vártól. Nyolcszögletű kis sáncerőd volt, maradványai még a 18. század közepén láthatók voltak. Majd a Tarisznyavár, a mai kismegyeri kápolna helyén, 7000 lépésnyire a vártól, Világosvár, a csanaki dombokon, 10.000 lépésnyire Győrtől. Javításukra 1665 január 5-én Montecuccoli segélyt kér a megyei nagygyűlésen. Ezek a végvárak kimagasló pontokon voltak. Andrásvár, Világosvár nevét mai napig is megőrizték a modern katonai térképek, ép így Lesvárét és Szarkavárét is. (Győr Vármegye Monográfiája.) Ezek az erődök nem aktív védelemre szolgáltak, hanem inkább megfigyelő pontok voltak. E mellett szól, hogy helyükön tégla- vagy kőépítmény nyomára nem bukkantak. Lovas Elemér például az andrásvári dombot pár éve tüzetesen átkutatta, benne több rétegben tűzhelyeket talált, közelében még római sírokat is, de kőépítmény nyomát nem lelte. A Tarisznyavár elnevezést Sümeg L J L. Szekfü i. m. — Montecuccolit az olaszok igen kiváló hadvezérnek tartják. Maga Cadorna, a világháború fővezére, írt róla könyvet s szemelvényeket közölt munkáiból. 2 ) Giacomo Giovanni Tensini tábornok-mérnök, ki Bécsből jött a munkákat megszemlélni, jelentésében 1664 ben dicsérettel emlékezik meg a jól égetett győri téglákról. (F. Banfi.)
