Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei
dülésben az égből ereszkedik alá s kezében tüznyalábot tartva, talán Promelheust akarja ábrázolni. Ez a kis mennyezetkép a Győrött dolgozó Capaccinál és Fossatinál különb művésznek mutatja Kledorffert, kire Dorfmeister volt igen erős hatással. A Tavasz és a Nyár nőalakjai hasonlítanak Dorfmeister Delilájához a sárvári díszterem freskóján. 1 ) Delila hegyes állú, pisze orrú, kacér, rokokó bájt lehelő arcát szinte viszontlátjuk a Tavasz és a Nyár nőalakjain, míg Bacchus nyers vonásai Dorfmeister freskójának Sámsonjára emlékeztetnek. Dorfrneister 1769-ben festette a sárvári freskókat, hol Kledorffer talán Ián munkatársa volt>a ki innen mehetett a kenyéri templom festésére, majd azután a 70—80-as években Győrré. Ä ház építőjét és építésének idejét nem ismerjük. Az adóvallomási könyvekben nemes ember nem fordul elő, a telekkönyveket pedig csak 1861 óta vezetik. 1882-ben a Szodtfried-család birtokában van ezen a vidéken két egymás mellett levő ház. 2 ) A Kálvária-utca 11. sz. ház szép barokk kapuján M. S. 1767 a felírás. Valószínűleg ebben az időben épült a 9. sz. ház is, melyet 1861 április 15-én ad el Szodtfried Mátyás Szinger Gersonnak. 3 ) A Szodtfried-család már a kamillánusoknak is jótevője, a 18. században Nádorváros leggazdagabb családja volt. Akár ők építtették, akár valamelyik gazdag műpártoló főúrtól vették, e ház bizonysága annak, hogy a Nádorvárosban is volt művészi élet. A 18. századi Győrből a legtöbb építészeti emlék a Belváros utcáiban maradt. A Kazinczy-utca 25. sz., az ú. n. Rozália-házat 1703-ban Gindi Balázs építtette. Erkélyén Szent Rozáliát a barlangban ábrázoló dombormű mása a nem messze álló Máriaszobor déli reliefjének. A karmelita-templom felé haladva feltűnik a 4. sz. ház, mely a 18. század végén épülhetett, erre vall a (kapú előreívelésével megtámasztott, érdekes erkély felépítés, mely Győrött több házon is megtalálható, így a Megyeház-utca 22. sz. házon is. Az Erzsébet-téren a Jakobus Gassen utcajelzővel megjelölt ház még a ; 17. század elején épült, földszintes sávozásával, két sarkán négyszögletes sarokerkélyeivel és udvari árkádjaival. A 17. század végéről származhatik gazdag stukkó-dísze az erkély utcai falán és a szobák mennyezetén. Mellette az Erzsébet-tér 14. sz. ház a 17. század végének stílusában épült. Érdekes II. álemelete, puszta oromfalból: a felsőmagyarországi, lőcsei, eperjesi, magas attikájú házakkal rokon. Az erkélyt két oszlop tartja. A győri lakatosipart dicséri a finom vanalban hajló, gazdag barokk erkélyrácsa. A Dunával párhuzamosan, a régi várfalak mellett húzódik az Apáca-utca. A Jedlik Anyos-utca és Apáca-utca sarkán, az x ) Mihályi E. : i. m. 2-ik kép. 2 ) Győr városi levéltár, adókönyvek. 3 ) Győr telekkönyvi hivatal 1861, Eigentumsblatt. 2315 sz.
