Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 1-3. szám. 1932. január-március - Dénes Tibor: Liezen-Mayer Sándor
meg mint magyar történelmi tárgyú képet s elkészült a mesteri, modern oltárkép, amely önkénytelenül is térdre kényszeríti a hívő lelket. Simor János hercegprímás tüstént észrevette a Magyarországi Szent Erzsébet nagyvonalú oltárkép jellegét s hamarosan megrendelte a mesternél a párját. 1 ) Az esztergomi változat fogalmazása nagyjában, megegyezik a budapestivel, a különbséget az adja, hogy a színhely havas táj, az égen viharfelhők gomolyognak s Szent Erzsébetet szolgálója kíséri magrakott kosárral. Az oltárkép-jelleget a díszítő hatású oszloppal emelte ki a művész. A legendasorozat akármelyik képét ragadjuk ki, mind a művész mélyen áhítatos lelkét, a szent iránt érzett hallatlan tiszteletét és a transzcendenciának, a csodának nagyban való meglátását és hitét igazolja. A Gyermek Thüringiába vitele 2 ) a Faültetés?) a Rózsacsoda*) mind egy-egy művészi és áhítatos élménye a szemlélőnek. Felejthetetlen ez utóbbi Szent Erzsébetjének arca. Fejét köpenye borítja, alakját körülfolyja a sötét köpeny. Férje, Lajos őrgróf utána jön, utoléri, jobbkarjánál fogja, megállítja, kérdően néz a köpeny rejtett kincsére, majd a szentre — a szent széttárja köpenyét, rózsa van benne. Az őrgróf pedig különös, érthetetlen nézéssel les a szent arcába. A Iszent nem néz rá, szemét lesüti s az egész arcon valami hihetetlenül egyszerű, isteni szomorúság van. Egyszerű ennek a szent lelkiállapotnak a technikai kifejezése: a fej kissé balra dűl, a lesütött szempár a balsarokba húzódik s az ajak fájdalmas, halk mosolyra rándul — mégis milyen mesteri hatást ér el. Ha még ehhez hozzávesszük a Menekülés Egyiptomba c. művét és a Borromeo Szent Károlyról festett képét, Liezen-Mayert az újabbkori egyházi művészet egyik legerősebb festő-egyéniségének kell mondanunk, aki mélységes hitét modern lelkiségével és gondalatvilágával összhangba hozva kora művészi formanyelvén örökbecsű remekeket alkotott. Liezen-Mayer Szent Erzsébet ábrázolásával iskolát teremtett. De mint illusztrátor is korszakalkotó volt. Valóságos művészi forradalmat idézett elő, amikor 1876-ban bemutatta 50 kartonból álló Faust-sorozatát. Faustot s általában Goethe műveit LiezenMayer előtt sokan illusztrálták, így a kolostori iskola feje, a nagy müncheni mester, Cornelius, Kaulbach, Ramberg, Kreling, sőt a nagy Delacroix is; mégis Liezen-Mayer Faust-illusztrálása máig is a legmesteribb. 5 ) A Piloty-iskola egyik elsőrendű feladata volt a Faust illusztrálása. A halhatatlan mester örökké vonzó egyénisége, az érdekes *) Az esztergomi Keresztény Múzeumban. 2 ) Megkapóan színes vázlata Dános Géza úr tulajdonában. 3 ) Wolfner-család tulajdonában, 4 ) Vázlata Dános Géza úr tulajdonában. 5 ) Faust. Eine Tragödie von Johann Wolfgang von Goethe. Erster Theil. liiustrirt in 50 Compositionen von Alexander Liezen-Mayer. Mit Ornamenten von Rudolf Seitz, München Theodor Stroefers Kunstverlag.
