Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei
iolemre laborem felírással; majd a napóra következik hic facit et servit felírással, darumadár dat cura quietem felírással, tükör reddo calque saunt, dülő oszlop concedit obliquant felirattal. A freskók stílusa, a sötét színkezelés, a kezdetleges képszerkesztés, sőt a jelképek tárgya és felirata is megegyezik a pannonhalmi ebédlőterem falképeivel. Pannonhalmán is megvan a napóra, a dülőoszlop és a tükör ugyanezzel a felírással. Győrött azonban három további jelképet találunk, Isaiás prófétából vett idézetekkel, s ezek hiányzanak Pannonhalmán. A győri freskók magyar tárgyú jeleneteire, kurucok festésére Sajghó Benedek, kuruc vezérből lett főapát adhatta meg az indítást. Ugyanő festtette a pannonhalmi ebédlőt is, mely 1723—1734-ig készült. 1 ) Festője Antonino Fossati.-l < Pozsonyban időzve ismeri meg Sajgho főapát és hívja Pannonhalmára 1728-ban. Fossati 1708-ban Mortoban született és Velencében tanult, Daniel Gran hozta Bécsbe. 1723-ban a Schwarzenberg-palota és a Hoíbibliotek kupolájának festésénél működik közre. 1728-ban a pozsonyi primási palota íreskófestése közben éri a meghívás Pannonhalmára, 1730-ban azonban visszatér Velencébe. Mindössze két évig dolgozott Magyarországon s ez az idő, ha egyedül dolgozott, nem lett volna elég a két ebédlő kifestésére. Helyi festők segítségét kellett igénybe vennie, kik utasításai szerint, elutazása után fejezhették be a győri,és a pannonhalmi ebédlőt, melyet 1734-ben szenteltek fel. Fossati-t kell a győri Apáturház ebédlője mesterének is tartanunk, a pannonhalmival teljesen egyező stílus, színkezelés és az egész belső díszítés felfogása alapján. 3 ) Az Apáturháztól jobbra áll a régi városháza egyemeletes, előkelő barokk palotája. Öt ablak szélességű homlokzatát változatossá teszi a dór-kapú, mellyel az egykori Duna-kaput utánozták. A két dór-oszlop díszes barokk vasrácsos erkélyt tart, mely egy ablakszélességben húzódik. Az erkélyajtó fölött keskeny timpanon adja a dór-kapuval a klasszicizáló jelleget. Párkánya nincs, az ablakok felett gyengén ívelt voluták és keretpaizsokból álló barokkdiszítés húzódik. A Szent László-köz felé eső balszárny félkörívben hajlik a homlokzathoz, ami ismét igazi barokk vonás (Borromini hajlított falfelületei). A régi városház szép és jellemző példája a barokk és a klasszikus elemek szerencsés harmóniába olvadásának. A 18. század első felében épült, s eredetileg földszintes volt. 1750-ben a város tulajdonába nient át s ekkor emeletet építettek rá. Az Apáturháztól balra az Apátur-utca balsarkán (Széchenyi*) Récsey Viktor: A pannonhalmi ebédlőterem récn falfestményei és stukkói. Művészet 1903. 241 skll. 2 ) Zádor Anna : A pannonhalmi barokk ebédlő festője. Mao-yar Művészet 1928, 715 -16. 3 ) Két vászonfestményét a győri székház őrzi.
