Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei

György pannonhalmi apát vette Beccaria Virgil kereskedőtől. 1 ) — 1786-ig volt az apátoké, ekkor állami tulajdon lett, majd 1814-ben a káptalan kapta, mely a kispapok szemináriumát helyezte ide. R ház jobboldali szárnyán a Szent László-köz felé néző első emeleti erkély támasztókövén látható 1638 évszám bizonyára már az új háziúrtól, a pannonhalmi főapáttól végeztetett átalakítás idejét jelzi. Ä homlokzati rész az udvar egykor loggiás balszárnyával a 17., a jobb szárny pedig már a 18. századból származik. A hom­lokzat közepén erősen kiugró négyszögletes erkély két volután és a kapú szemöldökfájának előreívelésén nyugszik, s 18. századi elemeket mutat. A ház földszintjén üzlethelyiségek vannak; ezekben lehetett Beccaria mester üzlete is. Alig érezhető párkányon épül fel 3—3 ablaktengely szélességben az 1. emelet. Az erkélytől jobbra, balra kagylós fülkében Szent Benedek és Szent István király mozgalmas barokk szobra áll. Azután következnek a barokkk ornamentikával keretezett ablakok. Az ablakok között lapos ión félpillérek és erő­sen hangsúlyozott párkányon az erkély és egy-egy ablak széles­ségében emelkedő háromszögű timpanon klasszicizáló jelleget ad a kis palotának. A Szent László-közre néző jobbszárny első eme­letének kilenc művészi ablakrácsa azonban megtartotta a 18. szá­zad közepének barokk jellegét. A lépcső-fel járat egyszeri hajlással, nagy, négyszögletes térbe van helyezve, a nyugodt vonalú, kőből faragott korlátot később sötétbarnára festették és így a lépcsőház világos, derűs jellegét elvették. Az I. emeleti ,erkély és egy-egy ablak szélességében húzódik az apátház egykori ebédlője, ma a szeminárium kápolnája. Gazdag stukkódísze emlékeztet a Szent Ignác-templom kápolnáinak és a jezsuita-kollégium ebédlőjének a növényvilágból vett, finom vonalú motívumaira. 2 ) Ezek a stuk­kók is a 17. század végén készülhettek, s keretül szolgálnak, a stílusokból következtetve már a 18. század harmincas éveiben fes­tett, sötét tónusú freskóknak. A három mennyezetkép erősen megrongálódott. A középső az Egyház diadalát ábrázolja, tónusa szürkéskék s a legépebben maradt meg. A sötét, hideg színek közül csak a Szentlélek sugárzó galambja világlik elő. A imai oltár mögött, az oltártól majdnem egé­szen eltakart falkép azt a jelenetet ábrázolja, amint Szent Imre meglátogatja a pannonhalmi monostort. Az ablakokkal szemben az oldalfalon Szilveszter pápa álma, az oltárral szemben Szent István fogadja a koronát hozó Asztrik apátot. Ezeken a magyar tárgyú freskókon több élénkséget, bő elbeszélő készséget és a magyar ruhák fetsöiségében több kolorizmust árul el a festő. Az ablakközök ívmezőiben bronz színben festett jelképeket és feliratokat találunk. Napba néző sas repülni tanítja fiát a docet 1 ) Országos levéltár Extractus doc. Eccl. Cameralium. Tom 68. Nr. 99. Az eladó vagy családja olasz eredetű volt. Beccaria ismert olasz családnév, A Virgil keresztnév gyakoribb Olaszországban, mint nálunk, ami arra mutat, liogy ő maga is olasz születésű volt. 2 ) Pigler A.: i. m. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents