Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei

díszítés szerepét teljesen betölti. Lényegtelen változással mása Lorenzo Matielli Szent Mihály szobrának a bécsi Michaeler Kirche portáléja felett. 1 ) Matielli valamelyik tanítványa, vagy utánzója készíthette, esetleg győri kőfaragóval készíttették az eredeti után. S ahogy az utánzat mindig mögötte marad >az eredetinek, a győri, bár nem kontármurika, s van benne szenvedély (és lendület, a kom­pozíció egységében még sem éri el a bécsi mintát. Ugyancsak kiválik a vidéki városok szobrainak átlagából a karmelita-templom mellett, nyitott kápolnában álló Mária-szobor­Csak annyit tudunk róla, hogy 1754-ben már állt. Pigler Diego F. Carlone művészetével hozza kapcsolatba. 2 ) Ha összehasonlítjuk Carlonenak a St. Florian-apátságban lévő Keuschheit-szobrával, 3 ) találhatunk ugyan közös vonásokat, mint az álló alak rotációs testmozgását, egyik térd gyengén előrehúzását, az erősen hullámzó ruha r edőkezelését, mégis éles ellentét mutatkozik a két szobor kifejezésében. Ä győri Mária-szobor minden mozgalmassága mel­lett is bizonyos égi nyugalmat áraszt; fejtartása, keresztbe tett keze természetes beállítás, míg a st. floriáni csupa ál-pátosz, rokokó keresettség. Nem valószínű tehát Carlone szerzősége, de minden­esetre olasz iskolázottsága művész munkája. Még a 17. század végén állította fel a török kiűzésének em­lékére Kolonich püspök a mai Széchenyi-téren, a Szent Ignác­templom előtt a Mária-szobrot. Magas kőoszlopon áll Magyar­ország Patronája. Az oszlop kockaalakú tömbön emelkedik, mely­nek oldalait kezdetleges kődomborművek díszítik, négy sarkán élet­nagyságú szobrokkal. Felépítésben rokon a kisebb osztrák városok terein található Mariensäute-kal, s művészileg is hasonló fokon áll. Legközelebbi analógiája a Krems főterén emelkedő Mária­oszlop. 4 ) Mindenképen messze elmarad Győr eddig említett mű­vészi szobrászalkotásaitól. Erősen realisztikus, német törekvést mutat, s ezért külön helyet foglal el Győr plasztikai emlékei között a nádorvárosi Kál­vária. Hét állomása téglából épített kápolnákban van elhelyezve. A kínszenvedés egyes jeleneteit három vagy négy életnagyságú, fából faragott és színesre festett alak csoportja alkotja. Az I. íállomás: Krisztus az Olajfák hegyén. A TI. Júdás csókja. A III. A zsidó főpap ruháját tépi. A IV. Krisztus ostorozása. Az V. Krisztus töviskoronázása. A VI. Ecce homo. A VII. Veronika kendője és a keresztet vivő Cirenei Simon. Mind a hét állomás alakjait az a német törekvés jellemzi, hogy a szenvedés borzalmait minél hívebben és nyersebben fejezze ki. Szinte visszataszító a vad katonák és Júdás kegyetlen, eltor­zult arca. Krisztus szenvedése is megrázó realitással van ábrá­zolva. Egyedül Veronika jóságos arca, finoman formált felső teste, a ) Tietze—Conrat: i. m. Reppr. Abb. 30. 2 ) Pigler: i. m. 8. 3 ) Tietze—Conrat: i. m. Abb. 31. *) österr. Kunsttop. L. Krems.

Next

/
Thumbnails
Contents