Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei

országát a felhők között megjelenő Máriának felajánlja. A király mögött és az előtérben díszmagyar ruhás nemesek alakjai tűnnek elő. A jobboldali Szent Lászlót ábrázolja Szent István sírjánál. Felhők között lebegő angyalok, lent magas talapzaton a szarkofág, tetején Kronosz fekvő alakja. A szarkofággal szemben áll Szent László, mögötte magyarok. A reliefek stílusa rendkívül festői, a művész az előtérben szereplő alakokat teljes plaszticitással mintázza meg, azok kihajolnak a relief síkjából, míg a hátrább állók mind lapossá válnak, a háttér pedig csak rajzolva van. Ezzel a relief-technikával mély perspektívát ér el a mester. A domborművek formai kezelése könnyed, biztos, lendületes. Alkotójuk vérbeli barokk-stílusban dolgozik. Kiváló tehetség, nagy kár, hogy ezeken kívül kevés művét ismerjük. 1776-ban saját tervei szerint készíti a bécsújhelyi dóm főoltárát; neki tulajdonítanak még három kis ólomszobrot, továbbá Lédát a hattyúval és Vénuszt Ámorral ábrázoló két szoborcsoportot a berlini Darmstádter-gyűjternényben, egy kis szobrot a pesti Rakovszky-gyűjteményben.

1

) A győri oltárokat az 1770-es évek vége felé készítette, mert 1772ben még Borbála- és Katalin-oltárnak hívják azokat. A templom berendezésében említést érdemelnek még a rózsákkal diszitett egyszerű .szószék és a gazdag faragású padok. Zichy püspök végül a templom mennyezetképeinek festésére meghívja Maulbertsch Antal akadémiai festőt (1727—1796). — 1772 május 27-én köti meg vele a-szerződést Szily egy oltárkép és szentély kifestésére, amiért a művész és három társa teljes ellátást és 2000 forintot kap.

2

) A káptalani magánlevéltárban őrzött szerződés szerint föladatuk : die Seiten, den Frauen Altar das Qewälb so wohl als die übrigen seydten Theil gut auszumahlen?) Pigler felveti a kérdést, hogy ez a szerződés, melyet Maulbertsch 1772 március 12-én, tehát még a szentélyre vonatkozó szerződés előtt kötött, melyik hajóra vonatkozik? Nézetünk szerint csak a baloldali Mária-hajóra vonatkozhatik, melynek kegyoltára 1772-ben már állt, s amelyet először festhetett a művész. 1000 forintot kap érte, épen feleannyit, mint a főhajóért. Ez után — mivel a szerződést is később kötötte — festi meg a főhajó t, legutoljára a Szent István-hajót, melynek szerződése nem maradt ránk, de melynek mennyezetképei szinte előtanulmányai a pápai plébánia-templom hasonló tárgyú mennyezetképeinek. 1781-ig dolgozik a mester Győrött. A pápai plébánia-templomot már el kellene kezdenie, de 1781 március 25-én még azt írja az egri püspöki titkárnak, hogy előbb befejezi a győri mennyezetképeket, az után mindjárt átmegy: a közeli Pápára.

4

) 5

) Tehát majdnem tíz évet tölt Maulbertsch Győrött, művészeté1

) Pigler A. : Georg Raphael Donner. Wien - Leipzig 1929. 2

) Szombathely püspöki levéltár. Jaurinensia. 3

) Pigler A.: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei. Bpest. 1922. 4

) U. o. 1 jegyzet. Levéltári anyag 1. 59 1. 5

) Pigler : A pápai plébániatemplom és mennyezetképei. Közölve a művész levele. Levelek 9.