Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei

Diltsné, gazdag győri polgárasszony rájuk hagyja vagyonát, s ők azt templom és rendház építésére fordítják. Engedélyt kérnek, hogy a majoroknak nevezett városrészben építhessenek. Ez, a ma Nádorvárosnak nevezett keleti városrész a 18. században kezdett benépesedni. A török ugyanis teljesen elpusztította, úgy, hogy holt városnak nevezték. Mária Terézia gondoskodik róla, hogy az exponált helyen épült templom, szükség esetén védelemre is alkalmas legyen. 1766-ban a tervek elkészítésével Froon József katonai építészt bízza meg.

1

) 1767-ben megindul a munka, de 1786-ban félbenmarad, mert a rendet feloszlatják. 1790-ben plébánia lesz, de az építést nem fejezik be.-) 1830-ban tűz pusztít, 1835-ben villám üt az ideiglenes fatoronyba, 1865-ben végre restaurálják és befejezik a templomot.

3

) A templom belseje dongaboltozattal fedett, gyéren világított, sötét tónusban tartott egyetlen hajó. A főoltár felépítése — kevés művészettel — az eddig említett templomokét követi. Az 1865. restauráláskor a tabernaculum záródeszkáján a következő feliratot találták: »Anno 1764 (?) 22. febr. és anno 1772 den 22. okt. Ist das Altar in dieser Kirche aufgestellt worden durch Michael Vogler Tischler gesell und Philipp Rastner von Wallbach aus Tiroli.«

4

) Nem tudjuk, melyiktől valók az oszlopok között álló merev, aranyozott szobrok és a párkányra helyezett esetlen női alakok. Valószínűleg csak szerény tehetségű asztaloslegények munkájára futotta a szegény kamillánus atyák pénze. A főoltárkép Szent Kamillust ábrázolja a feszület előtti elragadtatásban, sötét színekkel, elég mozgalmas beállításban. Hátlapján »Antonius Capacci Florentinus pinxit 1780.« felírat áll. Capacci olasz származású, Győrben letelepedett, provinciális festő volt, ki az 1786.-Í becsléseknél is még mint győri festő szerepel. Nagy tekintélye lehetett, mert itt is, a ferencrendieknél is ő becsüli meg a képeket.

5

) Rájnis .József Vergilius-fordításához — bizonyára a költőpap személyes kérésére — tizenkét rajzot készített (Anton. Capacci del.), amelyek a Magyar Vergilius-ban (Pozsony, Landerer, 1789) meg is jelentek. (A rézmetsző nevét nem ismerjük.) A városi könyvtár egy trébelt könyvtábláját őrzi, tehát ötvösséggel is foglalkozott. Munkái nem képviselnek nagy értéket, de Győrött való letelepedése mutatja, hogy az olasz művészek és mesteremberek a barokk-korban is felkeresték hazánkat és állandóvá tették a szellemi érintkezést. *) Országos levéltár. Kanc. Oriç. Ref. 1776. Nr. 477. mellékelve a tervrajz' 2

) Szent Kamill-rend számadásai 1790 —1816 ig. Győri városi levéltár. Építkezési költség ezekben az években nem szerepel. 3

) Acta visitationis Generalis Dioecesis Jaurinensis anno 1873. Győr Nádorváros. A plébánián. 4

) U. o. 5

) Országos levéltár. Inventarium des zu Rab aufgehobenen Kamillaner Klosters E. 27. f. 48. és Inventarium des zu Rab aufgehobenen Franciscaner Klosters. E. 18.