Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 1-3. szám. 1932. január-március - Dénes Tibor: Liezen-Mayer Sándor

festette történelmünk e szomorú mozzanatát.

1

) Molnár kortársa volt Liezen-Mayernek és Molnár is megjárta Münchent. Képeik fogalmazásának oly sok közös sajátsága van, hogy kénytelenek vagyunk

1 közös forrásra, egyazon sugalmazóra, Pilotyra gondolni. Épen ez az összehasonlítás domborítja ki azonban Liezen-Mayer művészi tehetségét. Jóformán még növendék korában festette ezt a képet, de már keresi az emberi jellemet s keresi annak kifejezési lehetőségét. Alló királynő-alakja nem esküszik, nem is inti el a tömeget: kezét összekulcsolja, tekintetét csak félig fordítja hátra s valami hallatlan királynői gőggel és megvetéssel méri végig az egész ünneplő, koronázó népet. Molnár képe és vázlata ehhez képest száraz, unalmas. Liezen-Mayer lelkében a magyar történelmi igazságszolgáltatás érzete élt s ezt a két királynő ellentétes lelkivilágának kidomborításával igazolta. A magyar történelem ettől kezdve mindvégig érdekli őt Közben-közben festeget ugyan idegentárgyú, nagy történelmi képeket is. Stuart Mária különös élete többször foglalkoztatja művészi képzeletét. 1873-ban készíti el az Erzsébet aláírja Stuart Mária halálos ítéletét című képét, melynek tárgya közös a Pilotyéval.

2

) Művészi elgondolásban, a tárgy megfogásában azonban végzetes a különbség a két mű között. Liezen-Mayer ismét az emberi tettek forrását, a lelket vizsgálja. Tagadhatatlan, hogy Schiller jellemzése hatott rá: Erzsébet épen felkapja tollát, előtte a halálos ítélet, még nem írta alá, lelkében rettenetes küzdelem folyik, az asszonyi gyengeség és a királyi elhatározás küzd egymással, keze indulásából azonban már látszik, hogy mindjárt aláírja. Ez a kép alkalmas arra, hogy ismét rámutassunk Liezen-Mayer egyik művészi sajátságára: a női léleknek is egyik legnagyobb ismerője és festői kifejezője. Képei közül is jóval nagyobb a száma azoknak, melyeknek hőse nő. A női léleknek ugyanilyen ábrázolása a Weiser Philippin kegyelmet kér ura számára /. Ferdinánd császártól című képe.'

1

) A fehérbe öltözött, fiatal anya a komor tekintetű, feketeruhás császár előtt térdel. Esdve néz reá s a szép gyermekarc tekintetében , aggodalom, remény, alázat, de nem megalázkodás, kérés van. Azt. hiszi, hogyi a császár inkább hajlik kérése teljesítésére, pólyás gyermekét felmutatja. A császár azonban nem enyhül, komoran eltekint, jobb hüvelykujját övébe dugja, látszik, hogy nem figyel oda. Most. mérlegeli a körülményeket. A két kicsi apród Weiser Philippin mögött félénk kíváncsisággal nézi a fojtott jelenetet. Ez áz a kép, melyre hivatkozni szoktak, valahányszor LiezenMayerről, mint Piloty tobzódó történelmi realizmusának követőjéről szólnak. A császár dúsan faragott íróasztal előtt áll, melyen részletesen kidolgozott gyertyatartó van pecsétes írások, tollak között. A falat remekbekészűlt, faragott faburkolat borítja, a *) A kép és a vázlat az Ernszt Múzeumban. 2

) A kölni Museum Wallraf-Richartzban. 3

) Idehaza több vázlatát ismerjük, közülük legszebb a Dános Géza úr tulajdonában lévő.