Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei

Madonna della Vittoria szoborcsoportján. Ä barna színhatású ké­pen csak az angyal kezében tartott szív lobog pirosan. A főoltár ororr. képén és a mellékoltárokon a művész olasz iskolázottságá­ról, fejlett kolorizmusáról tesz tanúságot, melyhez egységes kép­szerkesztés és biztos rajz járul. A győri oltárképeket Altomonte legjobb művei közé sorolhatjuk. Altomontenak tulajdoníthatjuk a bencés rendház ebédlőjé­ben látható két, vászonra festett képet is (kb. lxl m.). Az egyik Szent Péter és Szent Pál megdicsőülését ábrázolja. Szent Pál ki­tárt karokkal, övig ruhátlanul, vörös lepelben, Szent Péter a kép baloldalán, barna és zöld lepelben száll fölfelé; a nyitott égben az Atyaisten látható felhők között, angyalsereggel. A másik kép Szűz Mária mennybevitele. Vörös ruhában, kék palásttal vállán száll a Szűz felfelé, köröskörül angyalok röpködnek s a megnyílt égből árad a ifény. A szerencsés restaurálásnak köszönhető, 1 ) hogy a két kép élénk, meleg színei régi frisseségükben csillognak. Kolo­rizmusuk és kompozíciójuk egyaránt Altomontera vall, a művész sajátkezű alkotásainak tekinthetjük őket. A karmelita-templom sekrestyéjének mennyezetig érő, be­rakott falszekrényei egészítik ki azt a sok művészi értéket, melyek e templomot hazánk legérdekesebb barokk-templomai közé emelik. Alig fejezik be a karmelita templomot, 1727-ban Újváros­ban (a Rába nyugati partján), a rácok városrészében felépítik a görögkeleti rác templomot. A templom külseje, homlokzata köze­pén emelkedő egyetlen kis tornyával, egyszerű falusi templom be­nyomását kelti. Homlokzata az elliptikus alaprajzot követve dom­borúan hajlított, volutája is félkörívben hajlik a hosszfalhoz. A ma már használaton kivűl álló templomnak nagyon gaz­dag a belső díszítése. Az egyetlen, világos hajó boltozata három részre oszlik. A szentélyt a hajótól ikonosztáz választja el, mely­nek kivált csipkeszerűen faragott magas oromzata érdemel figyel­met. A szentélyt fára festett bizánci stílű képek díszítik. Az oltá­ron trébelt fémkötésű könyv, gazdag miniaturákkal. A hajóban a fal mellett faragott fapadok húzódnak végig. Az énekkarzatot két vastag pillér tartja, alatta alacsony boltozatos helyiség. A bal­oldali oszlop előtt igen előkelő ízléssel faragott ülőhely van, míg a kórus alá rokokó könnyedséggel faragott portálét helyez a művész. Széchenyi György a Magyar Ispita céljaira vett első házat. 1678-ban a győri káptalan gondjaira bízza és megalkotja alap­szabályait. 1724-ben csatolja hozzá (mint már említettem) Taródi kanonok a szomszédos házat. 1733-ban Telekessy prefectus Szent Erzsébet tiszteletére templom építésére tesz alapítványt 2 ) s az egy­hajós kis templom építését 1735-ben megkezdik. 3 ) 1 ) Mind a két kép hátán a következő felirat áll: „De pictore incerto ital. in toto rest. prof. L. Medvey 1930 Győr." 2 ) Országos levéltár Acta Ecclesiastica. G 31. Fassiones circa statum Hos­pitalis Hungarici Jaurini in urbe interiori siti. f. 23. 3 ) Canonica Visitatio 1872-ből i. h. és Országos levéltár, Acta Eccl. i. h.

Next

/
Thumbnails
Contents