Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei

Witner 1726-ban Győrszentmártonban több házat épít, majd a zirci monostor építését ,is reá bízza Gergely apát.

1

) Munkái között mégis a győri templom a legsikerültebb. Majdnem eredeti alakjában maradt ránk: az 1861—67-ig tartó és az 1907. évi restaurálás is kíméletesen bánt vele. — Ä karmelita rendház és templom tervét 1714-ben készítette el, s miután Bécsben jóváhagyták, nemsokéra építésre kerül a sor. A rendházat már 1717-ben elkezdik, a rábai oldal 1720-ban készen áll. 1721-ben rakják le a templom alapkövét is, s az építési munkák olyan gyorsan haladnak, hogy 1725-ben (széküresedés miatt) Nádasdy László csanádi püspök már fel is szenteli.

2

) A karmelita templom alaprajza

3

) centrális s egyenesen a karmeliták római templomára vezethető vissza. A tágas elliptikus középteret lapos kupola fedi s két-két fülkéje a mellékoltárok számára szolgál. Négyszög alakú szentély és téglalap alakú, keresztben fekvő bejárati rész csatlakozik hozzá. — Külseje festőién illeszkedik a térbe. Homlokzata az Erzsébet-tér déli oldalát foglalja el, míg iszemben a tér északi oldalát kazamatákra épített ház, a tér keleti oldalát pedig a két Gtt-ház, Győr legszebb barokk házai zárják le. A tér nyugati oldalát ma a Rába alkotja, de ha a 18. században itt húzódó falakat oda képzeljük, tökéletesen zárt téren, Győr legszebb barokk terén állunk. A templom hosszú, elliptikus vonalával, magas nyeregtetejével a Kazinczy-utcát zárja le. — Homlokzata már nemes arányaival felhívja a figyelmet. Egységesebb, karcsúbb, olaszosabb, mint a Szent Ignác-templom kéttornyú, széles, sok fülkével megszakított homlokzati megoldása. Itt sincsenek erős fényhatások, az egy síkban épített lapos homlokzatból csak a földszinti alsó részt lezáró párkány ugrik előre s az ajtó felett gyengéd félkörívben felfelé hajlik. A falpillérek három részre osztják a homlokzatot, a két szélsőn a pillérek között egy-egy fülke, Szent Teréz és Keresztelő Szent János szobraival. A középső, szélesebb falfelületet félköríves záródású, a karmelita címerrel díszített kapu s fölötte a lapos ívvel záruló, finoman kereteit ablak bontja fel. A középső részen emelkedik a pillérektől határolt s alacsony háromszögű timpanonnal záródó oromfal, fülkéjében a Madonna, kecses és mozgalmas, könnyedén álló szobrával. Az emeleti részen kétoldalt széles csavarodása voluta egészíti ki a homlokzati képet. A templom tornya a templom nyugati, Rába felőli oldalán a a szentély mellett, tehát a homlokzat mögött emelkedik, hagymaalakú sisakkal.

4

) x

) P. Antal i. m. 17—18. I. 2

) Felszentelési okmány a karmelitáknál 1725, okt. 7-iki kelettel. „Ladislaus ex comitibus de Nádasd Episcopus Csanadiensis Cathedralis ecclesiae Jaurinensis Prepositus Maior, consecravi Jaurinii Ecclesiam et altere Maius Patrum Carmelitarum." 3

J Az eredeti alaprajzok a karmeliták tulajdonában. 4

) A hagyomány szerint az 1763-iki földrengéstől a torony elferdült, így tünteti fel a Mária Zellbe vitt ajándékkép. Egy későbbi lökés ismét helyre billentette.