Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei

nyara ma is ott vannak a gótikus oszlopok. 1 ) Ä bejárat hármas előcsarnokát is átépíti Rana, a csúcsíves ablakokat félkörívesekké változtatja. Széchenyi György 1660-ban az átépítést (még Rana modorában) befejezi, a fatorony helyébe kőtornyot emeltet. 2 ) A vár .és a székesegyház építésénél szereplő, főleg olasz építészek renaissance-stílű munkáikkal hatással voltak a győri épí­tészekre, kik velük dolgoztak, építési modorukat ezek elsajátították s általuk a renaissance csakhamar elterjedt — stílus lett Győrött. A sok pusztítás és tűzvész ellenére is, ma is sok oszlopos, log­giás udvart találunk, a Belvárosban. E házak homlokzata azonban már barokk átépítésben maradt ránk. Legjobban megőrizte eredeti renaissance jellegét az ú. n. Magyar Ispita kettős háza. E háznak egyik részét a menhely céljaira Széchenyi György vette 1666-ban, 3 ) másikát Tarródi kanonok egy győri bíró özvegyétől 1724-ben. Ekkor törtek ajtót a két udvar között s egyesítették a házakat. 4 ) E házaknak már a 16. században kellett épűlniök. Emeletes, log­giás udvaraik felsőolaszországi elemek közvetlen átvételét mutatják. A Belvárosban igen sok ház udvarán láthatjuk még a finom ívelésű loggiákat, így az Apáca-mtca 12., Kovács Pál-utca 7. és Király-utca 12. sz. házakban, részben egész, — sajnos, sokszor pedig megcsonkított alakjukban. Sok helyen kivehetjük az oszlo­pok pillérekké változtatását, máshol azok teljes befalazását. Győr legjobb karban fennmaradt régi lakóháza az Erzsébet-téren a Jacobus-Gassen (még az eredeti utca-) felirattal megjelölt ház. Az 1638-ban meghalt Altabek kanonok építtette. 5 ) Udvarának log­giáit 1920-ban falazták be, a vakolaton át jól kivehetek az oszlo­pok és ívek kontúrjai. E ház szél-utcai része még megtartotta 17, századi alakját. Az I. emelet magasságában végighúzódó erőd­szerű ívek az olasz várépítők stílusának hatását mutatják. A ma­gyar Ispita előbb említett egyik házán és a Gyógyszertár-köz 4. számú házon ugyancsak megmaradtak ilyen ercdszerű ívek. Be­falazott loggiákat találunk még a Korona-köz 4. sz. iés a Kazinczy­utca 5. sz. ház udvarán. A belvárosi r. kath. elemi fiúiskola eme­leti árkádjait szintén nemrég távolították el, földszintje azonban eredeti szépségében maradt ránk. Építészeti megoldásukkal érde­kesek a kazamatákra épített 16. és 17. századi házak: az Erzsébet­téren a Wilhelmus-Gassen-felírással jelölt, és az Arany János­utca 32. sz. ház; ez utóbbinak udvara a kazamata fölé, az eme­letre épült. Győrnek olasz hatás alatt épült renaissance-emlékei bizo­nyítják a nyugati országszélen a műgyakorlat folytonosságát és 1 ) Fehér 1. : i. m. 425—426. 1. ismerteti e szerződést, mely szerinte a győri káptalani levéltárban van. Sajnos azóta nyoma veszett. 2 ) Győri történeti és régészeti füzetek. 1860. I. 277. 3 ) 1872. évi Visitatio Canonica Xenodochii Hungarici Jaurinensis. Győr plébánosának tulajdonában. „1666 emit Domus Dominae coniunctis Tuclin, Viduae Leonardi Tuclin." 4 ) Canonica Visitatio Xenodochii. u. o. 5 ) Győri Napló. 1906 152. sz., Sefcsik Ferenc: Az Ott-ház.

Next

/
Thumbnails
Contents