Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Werdenich Endre: A kelénpataki régi misekönyv horvát nyelvű feljegyzései
198 Werdenich Endre: Ha tehát :e betűk számértékét a cirill írás szerint vesszük,, akkor 1543-t kapunk. A glagolicának megfelelő betűi ellenben 1564-t adnak. Bennem a kézírások összehasonlítása után, valamint az arab számokkal bejegyzett 1564 és 1561 miatt már régebben az a sejtelem támadt, hogy az q: d>:M: (i-nek is 1564-t kell jeleznie, jóllehet e számok nem glagol, hanem cirill betűkkel íródtak. E sejtelmemet közöltem is dr. lvsic István úrral, aki szíves válaszában maga is úgy találta, hogy a jelen esetben nagyon .valószínű a cirill betűknek glagoli számértéke, s így a hátlap első sorának évszáma: 1564. Hogy legalább erkölcsileg biztos eredményhez jussak, a kézírásokat illetőleg Kölönte Bélának, a győri reáliskola tanárának írásszakértői véleményét is kikértem. E szakértői vélemény szerint az első sort, a kérdéses évszámmal együtt, úgyszintén a miatyánkot és a húsvéti éneket a Finis per me stb. bejegyzéssel együtt, ugyanazon téntával, ugyanaz a kéz, vagyis Sokovicz György írta. Ő tőle származnak a miatyánk után, valamint az ének egyes strófái között található kacskaringós és a szövegek tüzetesebb elkülönítését szolgáló jelek is. A miatyánk után következő és /az ének elé írt latin bejegyzés: 1564. Cancio de resnrreccione domini Filipovich írása, aki ezt csak később toldotta bele a már azelőtt beírt miatyánk és húsvéti ének közé. Megerősíti ezt az a körülmény is, hogy a Sokovicz által már belejegyzett kacskaringóval járó helyszűke miatt ezt a rövid feliratot nem egy, hanem két sorban írta az ének elejére. E szerint tehát Filipovich az ének beírásának évszámát akarta arab számjegyekkel megadni, amint azt az első sor cirill betűs feljegyzéséből kiolvasta. Ez évszámnak tehát egyeznie kell a Sokovicz által jelzett cirill betűs évszámmal, vagyis a cirill betűs évszám is 1564-t jelent. Teljesen bizonyosnak pedig ezt az évszámot annak kell tekintenie, aki a Finis per me... 1561 feljegyzést úgy magyarázza, amintte zt fentebb a 4. alatt láttuk. Ha Sokovicz ugyanazon időben, amikor a hátlap első sorában előforduló évszámot leírta, megjegyzi, hogy a húsvéti ének utolsó strófáját 1561-ben szerzetté, világos, hogy a kérdéses évszám nem lehet korábbi az 1561-nél, vagyis nem lehet 1543; s így — |ki lévén benne zárva a cirill számérték — 'csakis glagolicás számértéke lehet, azaz 1564. A pop Jura/ Sijwanifch ismét új íkézírás. A glagol betűs köszöntés azonban szakértőnk szerint nem Zivanié írása, hanem vagy egy negyedik kéztől, vagy pedig —• ami a 'legvalószínűbb —•• Filipovichtól ered. A győri egyházmegye területén megtelepedett horvátok papjai itteni tartózkodásuk első idején az istentiszteletet ószláv nyelven végezték, amint ezt régi feljegyzések kifejezetten tanúsítják. 1 )), *) Mohi Adolf: A horvátok bevándorlása 1533-ban. Budapest, 1915., 14. 1. A győri káptalannak e munkás történetkutató-tagja, aki a mi horvát telepeseink múltjával foglalkozók között elsőhelyen áll, méltó arra, hogy nevét a javarészben* most már Burgenlandhoz került horvátok mindig hálás tisztelettel említsék.
