Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Hoffmann Adolf: A műszaki munka értékelése
Ámde az emberi testnek potenciáljai és rejtett feszültségei vannak, melyek valahogyan ki akarják magukat tombolni. Potenciálok torlódtak, a működésen kivül helyezett test kiegyenlítő dinamikát igényelt és követelt. Igy keletkezett a sport mint tömegmozgalom.*' Hát csak nem a gép, a géptechnika vagy általában a technika rovására írandó bűn és kártétel az, hogy egyesek, kiválasztottak helyett a tömegek szórakozásává, edzésévé, lelki és testi örömévé lett a sport! Csak arra kell vigyázni, hogy a nemes műkedvelő-sport is, mint a technika sok szép és jó alkotása, a business karmaiba ne kerüljön és professzionizmussá, cirkusszá ne fajuljon! Ä kérdés legfeljebb csak az lehet: teljesítette-e és teljesíti-e a géptechnika azon a hivatáson felül, amely őt természetszerűleg megilleti, még azt a feladatot is, hogy hozzájárul az emberi boldogság növeléséhez? Még Vámbéry Rusztem is, aki pedig éppenséggel nem a technikus szemével lát és nem is a technika értékelésének kérdését tárgyalja, azt mondja Van-e haladás c. tanulmányában: »A fájdalmak csökkentése az emberi boldogságnak legalább is részleges értékmérője; annak bizonyítására pedig nem érdemes szót vesztegetni, hogy a természet erői felett gyakorolt tökéletesebb uralom rengeteg fájdalomtól és szenvedéstől óvta meg az emberiséget.« Ezek szerint tehát a géptechnika igenis emeli a boldogságot, mert hisz a természet fölött gyakorolt uralmával csökkenti a fájdalmakat és a .szenvedést. Am a helyett, hogy azt kérdeznők, boldogabbak vagyunk-e, mint őseink 1 , voltaképen azt kellene kérdeznünk: szabadabbak vagyunk-e, szabadabbak-e az emberek, hogy kiki a maga módja szerint lehessen boldog? Ahhoz pedig kétség sem fér, hogy valóban szabadabbak vagyunk, még pedig minden tekintetben, akár az ókori rabszolgavilággal, akár a nagyon dicsért, de merev céhrendszerrel, a háziipari idővel, vagy akár a patriarkalisnak dicsőített jobbágy korral hasonlítjuk össze a mai időket. Műszaki szempontból ma már térben, időben, termelési lehetőségekben nyitva előttünk az egész nagy világ, megszűnt minden helyhezkötöttség és függőség, műszaki korlátai a szabadságnak nincsenek. A géptechnika tehát igenis teljesítette azt a feladatot is, hogy hogy fokozta az emberi szabadságot, még pedig .— s ezt hangsúlyozottan, mint különös érdemet emelem ki — nem az egyes emberek, hanem a tömegek szabadságát. 7. Gazdaságpolitika. A gép ellen felhezett vádakat vizsgálva újból meg kell állapítanunk, hogy minden zavart el lehetett volna kerülni kellő előrelátással, megértéssel és irányítással. De éppen itt látjuk, hogy a gazdaságpolitika (ahol a hangsúlyt inkább a politika szóra kell helyezni, gazdaságon pedig a termelés irányítását s a termelt javak
