Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 1-3. szám. 1932. január-március - Dénes Tibor: Liezen-Mayer Sándor

király miatt történik minden. Festészetileg azonban Liezen-Mayer eegyénisége erősen halad a kibontakozás felé. Az ünnepi némaságban is nyugtalanabbul mozog ecsetje, II. Frigyes német-római császár mozdulatában van valami megkapóan drámai, a sötét, valósággal komor színekben is már fokozottabb élet van, a fáklya rőt fényének hatása erős kifejezésre jut a kripta vak sötétségében.

1

) Ugyanezeket a sajátságokat tűnteti fel a kedves irodalmi tárgyat feldolgozó Mária Terézia egy szegény beteg asszony gyermekét szoptatja című kép, amelyben a feladat nehézségét fokozza a kényes tárgy és a művész demokratikus érzelme, melyet a festmény szerkezetében szervessé tud tenni s amellyel a szemlélőben a királyasszony iránt rokonszenvet kelt. E képen már némileg kidomborodik a Pilotytól elhatárolt, művészi egyéniség. A schönbrunni park fái alatt ül az életerős, szép, fiatal királyasszony, — a természettől is meghatározott fenség. Mellette kuporog a beteg anya, szinte belevész a fákba, — a nyomor. S ehhez a két sarkos ellentétben lévő alakhoz harmonikusan csatlakoznak a park terebélyes fái. Állítólag Pasteiner Gyulától való az a ma már szerte idézett gondolat, hogy Piloty képeiből ki kellene vágni az alakokat, annyira szervetlenül lógnak bele a felette szépen kifestett, drapériás terekbe. Liezen-Mayer e képe is kétségtelenül mutatja már alakjainak és a környezetnek szerkezeti egységét. így Liezen-Mayer már ekkor, ha még tanult is Pilotytól, több volt, mint tanítvány.

2

) • Az 1870-es éveket az arcképkorszak nyitja meg, majd az illusztrációk és genre-képek termékeny évei következnek. LiezenMayer az illusztrátor már csak azért is korszakalkotó, mert a költők problémáit a maga lelkének kivetítésében adja, átéli a jeleneteket s Faust-, Mefisztó-, Margareta-, Cymbeline-, Rómeó és Julia-tipusokat teremt, melyek ma is változatlanul élnek a köztudatban. Mikor a tied von der Glocke illusztrálására megbízást kap, a bajor nép közé megy s nem a ruházatukat, külsőségeket, hanem életüket, munkájukon keresztül lelküket, örömüket, bánatukat tanulmányozza, mindent papírra vet s a rajzok e gazdag sora mutatja meg valódi, nagy művészi egyéniségét. A Lied von der Glocke-illusztrációkon kívül ebből az erős ihletből fakad az Ajándék?) az Idill>

á

) a Szembekötösdi?) az Első szerelem, vagy a kislány cicával s ellenképe a Hü barátság, vagy fiú kutyával:") Ezek beható szemlélete meggyőz arról, hogy művészi egyéniségének valódi arcát ez az iegyérii festészet határozza meg. S ez is más és több, mint Piloty. Ebből az időből való még egy kis kép. A művészt ábrázolja ifjú feleségével. Asztal mellett ülnek, szorosan egymáshoz húzódva. 1

) A vázlat a Szépművészeti Múzeum tulajdona. 2

) Szép vázlata jelenleg a

z Ernst Múzeumban van. 3

) Besnyő Gyula úr tulajdona. *l Dr. Neuvirth Alfréd úr tulajdona. 5

) Dr. Goldschlaeger Lóránd úr tulajdona. 6

) Az „Első szerelem" modellje Çora leánya volt.