Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Birkás Géza: Egy elzászi francia nemes dunántúli utazása a 18. század második felében
Szerzőnket mint katonát érdeklik a hadászati viszonyok is. Úgy látja, hogy Dunántúl kevés a katonaság, a várak pedig nem sokat érnek. Győrött és környékén a Károlyi-gyalogezred három százada van és a Ferdinánd-gyalogezred, Budán és környékén két zászlóalj és némi tüzérség, Budától Eszékig városokban és falvakban szétszórtan egy dragonyos- és egy gyalogezred. Eszéktől Bécsig terjedő útjában két gyalog- és egy lovasezredet talál. A várak, amelyek a Duna mentén vannak, szerinte a franciaországi erősségekkel nem tvehetik fiel, a versenyt. Pozsony, Komárom és Buda fekvése nagyon kedvező, védőműveik azonban nem megfelelők. Esztergom várfalai le vannak bontva, ez mint vár nem számít. Dunántúl legkiválóbb erőssége Győr, itnelyről azt írja, hogy helyzete nagyon előnyös, mert környékét szükség esetén a Rába vizével el lehet árasztani. Nagyszámú és kiterjedt védőművei is igen jók, úgy hogy Győr megostromlása az ellenfélnek nagy véráldozatába kerülne, habár az egész erősség el van hanyagolva és némely részei nagyon is rászorulnának a javításra. Pozsonyban, Mosonban és Pesten a hadsereg számára terjedelmes gabona-és lisztraktárak vannak, amelyeknek megtöltéséről -több mint kétszáz hatalmas gabonaszállító hajó gondoskodik. Kár, hogy szerzőnket a városok kulturális viszonyai nem igen érdekelték és napjója e tekintetben csak nagyon gyér adatokat tartalmaz. Azt azonban elismeri, hogy Dunántúl a tudományok és művészetek sokkal virágzóbb állapotban vannak, mint Szlavóniában. »Keves olyan nagy város van — mint írja —, melyben ne volnának jó ízlésről tanúskodó épületek és nyilvános iskolák, a 1 ) Birkás Géza. l ) „Peu de grandes villes qui n'aient des bâtimens, qui dénotent le boo goût de l'architecture et où il n' y ait des écoles publiques." 166 1.
