Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Birkás Géza: Egy elzászi francia nemes dunántúli utazása a 18. század második felében

Győrből Komáromba utazik, onnan Esztergomba. Ez utóbbiról azt írja, hogyi széles főutcája van, házai azonban igen egyszerűek, szalmaviskók is láthatók benne. A várban, mely egy szikladombon fekszik, amiért védelmi szempontból igen kedvező a fekvése, három-négyszáz katona elszállásolására alkalmas kaszárnyát lát és egy igen szép templomot, melyet Mária Terézia rendeletére építették.

1

) Megemlíti, hogy Esztergomban egy langyos forrás van, mely mellett fürdőt akartak létesíteni, vizének nincs semmi gyógyhatása. Esztergomból Dorogon és Vörösváron át Budára érkezik. Vcrösváron megcsodálja és leírja a parasztleányok furcsa, copfos hajviseletét, Buda várában pedig megtekinti az arzenált, melyben körülbelül nyolcvan darab ágyút lát,

2

) azután a három szárnyból álló, imponáló külsejű királyi palotát és a szép templomokat. A Dunánál sok kivándorlót lát, akik a Törökországba menő gabonaszállító hajókra szállnak be. Megnézi a budai fürdőket is, többek közt egy közös fürdőt, melyben férfiak, nők és gyermekek vegyesen fürödnek elég hiányos fürdőruhában.

3

) Feltűnik nekjj a sok szőlő Buda környékén és egy este látja, amint a szőlőmunkások egész tömege, mintegy 5—600 ember, hazatér a munkábóL A hajóhídon, mely ötvennégy csónakból van összeállítva, átmegy Pestre, melynek ez időben legnevezetesebb épülete volt az »invalidus-ház«, a mai Központi Városháza 1400 közkatonával és mintegy 200 tiszttel. Nagyon érdekli Pesten a József-napi országos vásár messze földről összesereglett parasztjaival és rengeteg minemlékére, a szemben levő „nagyszerű" templom pedig a jezsuitáknak 1641-ben ép'ilt temploma, a mai bencés templom. *) Az esztergomi vár katonai jellegét 1761-ben Mária Terézia szüntette meg, aki a várhegy közepén a török világban elpusztult vártemplom helyett egy kisebb barokk-stilusu templomot építtetett 1770—71-ben. Utazónk ezt a templomot látta, melyet félszáz évvel Rudnay hercegprímás lebontatott ; őalatta kezdődött az új főszékesegyház építése, mely több megszakítással 1832-től 1869-ig tartott. L. Edvi-Ulés Gyula: Az esztergomi föszékesegqház. Budapest, 1929. 2

) A Szent György-téren, a gróf Sándor-palotával (ma miniszterelnöki palota) szemben levő „Zeughaus" egyike volt a régi budai vár leg-monumentálisabb épületeinek. A benne elhelyezett aazdag fegyver- és hadiszertárnak részletes leírása olvasható Schams Vollständige Beschreibung der König!, freyen Haupt Stadt Ofen, Ofen, 1822. c. munkájában, 232-246. 1. 3

) A budai közös fürdőkben uralkodó botrányos állapotokat számos hazai és külföldi író szóvátette, mint pld. Schams, aki id. művében (580 1.) azt írja, hogy a mai Gellért-fürdő helyén levő Bloksbad közös fürdője, melyben a fürdés 2 kr.-ba került, Pest és Buda legutálatosabb utcai nőinek és csavargóinak lustálkodó helye.