Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 4-6. szám. 1932. április-június - ADATTÁR - Pfannl Jenő: Ujabb adalékok a „Régi ábrák és képek Győr váráról" c. cikkhez
128 Adattár. lyett csak 150), a tájoló már nem kerülhetett a lapra, ezért az alsó oldalon a lépték felé helyezte el a véső, kiegészítésül. A bécsi kapú hídján merőleges vonalpárok vannak, a Vár- és Dunabástyák között levő négyzetek vízszintes vonalakkal vannak kitöltve. A nyomólemez azonosságához mindkét lapnál kétség nem fér, mit (sok oly kisebb hiba is bizonyít, melyek a vésés közben jutottak akaratlanul a lemezre. Mint a leírásban már megjegyeztük, észak-dél irányban a vízi kaputól átfutó út van ábrázolva a fehérvári kapuig. Ez természetesen helytelen, mert a mai Széchényi-tér délnyugati sarkától futó út nem vezetett a fehérvári kapuhoz (ez a mai Czuczor Gergely-utca), hanem a tőle nyugatra fekvő következő út (a mai Baross-út). Ez az eddig ismert legrégibb, 1600 elejéről való, sokszorosított alaprajz Győr váráról. A régies francia szöveget dr. Birkás fordításában közöljük. »Alakja (t. i. Győr várának) négyszögletes, négy nagy bástyával körülvéve, £s minthogy, a védelmi vonalak túlhosszuak voltak, a bástyák közé ékbástyákat (ravlin) építettek. A városnak körülbelül 3000 lépés a kerülete és mindegyik sarkán egy földből és rozséból készült ágyútelep (cavalier) van, mely az egész erősséget uralja; ez téglával van borítva, azonban földtöltése (terre plain) kissé homokos. Ezenkívül van egy másik hibája is, t. i. a védőgátak (covrtine) túlságosan egyenesek és ezért egy ágyútelepct építve meg lehetne akadályozni, hogy a várbeliek a két bástyát és a védőgát egyik oldalát használhassák. A város közepén van 110 lépéses gyülekező- vagy riadóhely..A házak nagyon alacsonyak és megerősített város szempontjából rosszul védhetők. A városban igen szép lómalmok vannak. A kastély (châteav), melyben a kormányzó lakik, a bástyák egyikére van építve.« A gyűjteményemben levő nyomat ezek szerint első lenyomat — olyan kefelevonatféle — voit s talán a szerzőnek, vagy a kiadónak való bemutatásra szánta az ismeretlen véső, s a nyert utasítás szerint a lemeznek megadta a végleges alakját s bevéste a felírásokat. Érdekes lenne megállapítani, honnan származik az eredeti rajz, melynek alapján e metszet készült. Nem lehetetlen, hogy éppen magától az akkori várparancsnoktól, br. Prainer Jánostól, kapta az idegen utazó útleírása számára. Ezek után megtartva a már említett tanulmányomban használt beosztást, a következő osztályozás a helyes: I. 1. a. Javarin. 2. Győr vára. 3. Anonym. 4. I. kiadás 1624. II. kiadás 1629. III. kiadás 1643. 5. Rézmetszet. 6. 150x150 m/m. 7. Louis Deshayes »Voyage de Levant«, Paris. 8. Egy párisi könyvtár. 9. — Ezzel sikerült Győr vár eddig ismert legrégibb, Ferdinánd korabeli, sokszorosított alaprajzát meghatározni s a francia utazó helyszini tapasztalatai alapján leírásában a 18. század Győr várának és városának érdekes és megbízható képet kapni. A bécsi (Kriegsarchiv) hadilevéltárban Eperjessy Kálmán adatai alapján még néhány érdekes, eddig fel nem dolgozott képet találtam Győr váráról.
