Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 4-6. szám. 1932. április-június - Szabady Béla: Az ifjabbik Draskovich György győri püspök szerepe a soproni jezsuita kollégium megalapításában
Bécsbe. 1 ) De a nádor, ki éppen »orvossagot akart magához venni s e miatt nem írhatott maga«, szeptember 10-én tudtára adta a püspöknek, hogy a soproniak vonakodása ellenére is, »meg kel penig immár lenni, aminthogy el sem megyek addig innét, még vég nem leszen benne*. Pedig országos ügy is siettette elutazását, mert mint maga kezével megjegyzi: »Tar Mihály megiüt, bizonios az Bethlen István indulattya.« Ä püspököt türelemre kérő, rövid levelében jelzi egyúttal, hogy a polgármesternek írt egy »cédulát« és Draskovichot kéri meg a kézbesítésére. 2 ) Ä céduláról gyorsan leolvashatta a polgármester, hogy a fölirat nem járt eredménnyel, mert az engedékenység helyett Esterházy komolyan inti a polgármestert, hogy fogadja jóakarattal és szeretettel a páterokat, ne halogassa az ismételt királyi parancs teljesítését, különben »galibaban és búsulásban fog esni miatta, ha ugyan kényszeríteni engedné magát«. 3 ) A levélváltás után újra személyes tárgyalás következett Kismartonban. A polgármester és követtársai szeptember ll.-ére készültek kimenni a nádorhoz az átjavított szerződéstervezettel. De az éber Dobronoki tudomást szerzett tervükről. Meglátogatta a polgármestert és tőle hallotta. Ez az értesülés kiszólította őket is Kismartonba s velük együtt Draskovich is kiment vendégével, Simándi István erdélyi püspök, csornai préposttal. Mindkét fél külön-külön megállapította kívánságait és a hosszú alkudozás délután 2 órakor végre meghozta a végleges szerződésszöveget. — A szerződésben példaképük a pozsonyiakkal kötött szerződés volt és tulaj donképen 1 a város kikötéseinek foglalata ez, melyet a páterek megtelepedésük joga és az átengedett két egyházi épület és ezek tartozékai ellenében elfogadtak. A jezsuiták — a szerződés szerint — kötelezték magukat, hogy a város szabadságait és jogait, még a kegyúri jogot sem veszélyeztetik, megtelepedésük és fönntartásuk érdekében a várost semmi kiadással • meg nem terhelik, a szomszédoknak építkezésükkel kárt nem okoznak, a külváros falán semmiféle külön új kaput nem nyitnak, polgárok fiait 16 éves koruk előtt rendjükbe be nem öltöztetik és a város számára Öfölsége királyi védelmét biztosítják arra az esetre, ha az ország rendjei a jezsuita-tilalom megszegése miatt háborgatnák. El kellett fogadniok továbbá az!t a nehéz föltételt, hogy a két házon és a velük járó szőllőkön kívül a tanács beleegyezése nélkül semmi más ingatlant nem szereznek a város területén és az ilyen természetű hagyományokat is pénzen váltják meg. Nem volt jelentéktelen az a megszorítás sem, 'hogy idegenből bort, sört (a varofs« engedelme nélkül nem szállítanak be a falak közé és ha erre engedélyt kapnának is, sem kimérniök, sem hordónkint eladniok nem szabad. Egyedüli kedvező pont az volt a szigorú szerződésben, hogy a kijelölt erdőből tűzifát tetszés szerint hozhatnak és hogy *) L. Dobronoki leveleskönyvében a 135. lapot. , •> 2 ) L. u o. 127. lapot. Az eredeti levél kelte: 1636. szept. 10. 3 ) L. S. V. L. lad.: III. C, f asc. : I., num.: 9.
