Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Lugosy István: Győr és vidéke 1848—49-ben. I. közlemény

del is, nem sejtve, hogy egy évvel később, épen ezen a napon, hóhérkéztől vértanúhalál lesz osztályrészük. Ä bábolnai ménes elszámolásában

1

) —a csak nappal ott időzött — ungarische Truppen parancsnoka, Csányi kir. biztos és más hohe Herrschaften részére V/

2 font Milly-gyertyát (!) helyez kiadásba. — Később, Windischgraetz kiáltványa után már »Rebellencorps«, legfeljebb »Insurgenten« a neve Görgei visszavonuló hadseregének. Az átvonuló magyar seregnek kiszolgáltatott termények értéke 2169 frt volt. Másnap Móga serege Bana felé vonult. A bábolnai ménes 1848. októberi állomány-kimutatásában (Standes-Ausweis) 1 káplár és 9 ember, 1 fiatal kanca, 14 hátas és 2 befogott hámos ló a »m. k. honvédelmi bizottság elnökének vezérkaránál távol levonek« van jelezve.

2

) Ez és egyéb adatok valószinüsítik, hogy Kossuth a parendorfi táborba utaztában Esztergomnál kiszállott a hajóból és kocsin Bábolnán—Győrön át, Mosont érintve ment a magyar sereghez.

3

) Lehet azonban, hogy Kossuth vezérkari tisztje, Tamássy (vagy Tamásffy) százados vitte a hadiszolgálatra alkalmas bábolnai lovakat Kossuth után a parendorfi táborba.

1

) Tamásffy százados kiosztásával Görgei nem lehetett megelégedve; főként, hogy neki »vak és sánta« ló jutott. •) A 17 lóból 13 — a 10 legényből 2 maradt a honvédtáborban (Osztay, Ruzicska). Utóbbiakat azonban később sokan követték. A schwechati csatában a komarom—győri kaszás nemzetőrök nem jól viselték magukat.

6

) November elsején »lelekszakadva« hazatértek (1. alább). Novemberben Bábolnán és valószinüleg vidékén is kolera lépett fel.

7

) * December 16-án az osztrák főhadsereg betört a Duna jobbpartján felállított 4 határvédő dandárunk ellen.

8

) Pozsonytól nyugatra a mi részünkről Bárczay alezredes állott. Köpcsényben Görgei Kornél őrnagy dandára, Körtvélyesen Zichy Lipóté, Mosonújfaluban Szegedy alezredesé. Pandorfon (Parendorf) Karger alezredesé. A parancs az volt, hogy Bárczay és Kosztolányi dandárjai (20.000 ember, pk. Aulich) a Csallóközön át Komáromba vonuljanak viszsza, mialatt Aulich Pozsonyt még egy napig tartja. A Duna jobbpartján a határ mentén elhelyezett négy dandárunk pedig küzdve vonuljon vissza Moson-M. Óvárra. Karger tovább állott ellent az előrenyomuló nagy osztrák túlerőnek, mint Szegedy; ezáltal Zichy balszárnya fedezetlen maradt. Karger pedig jobbszárnyán átkaroltatván, a Hanságba szo1

) Hechenberger id. följegyzései. 2

) Szinnyei József, Komárom 1848- 49. 3

) Szilágyi Sándor, A magyar forradalom története 1848 — 49-ben. 4

) Görgei István, 1848—49. 5

) Ruisz id. m. 6

) A naoyigmándi plébános id. feljegyzései. 7

) Bábolnai Sterb-Protocoll. II. 17. 1. s

j Görgei István id. m.