Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Lugosy István: Győr és vidéke 1848—49-ben. I. közlemény
rok iránt táplált bosszúvágyát kielégítse. — 6 század Wallmodencuirassier, 6 század Hardegg-dragonyos és 1 hatfontos lovasütegből állott a dandár. Hozzácsatlakozott önként egy osztály Civallart-ulánus. — Parancs szerint éjfél után egy órakor kellett volna Ottingernek a pihenő magyar tábort rajtaütésszerüleg megtámadnia. Fáradtság, nehéz út, köd és a Hardeggek két századának késése miatt csak i/oö-kor érkeztek Bábolnára ( Szabadhegytől 26 km.) (Frey szerint 5-kor). Ekkor már Görgei a sereg zömével Igmándon túl, Kócs felé menetelt. Csak Görgei Kornélnak hátvéd-dandárja késlekedett — parancs ellenére — az indulással A dandár létszáma kb. 2000 ember volt. 1 ) Állott a 34. gy.-ezred (Kassa) egy zászlóaljából, a zempléni önkéntes 42. sz. honvédzászlóaljból, egy ütegből és az önkéntes Hunyadi-huszárokból. A még fel nem készült utóvédcsapatokra sűrű ködben törtek rá az osztrák lovasok. 2 ) Pánik támadt. A magyarok körülkerítettnek vélték magukat és a Prinz Preussen 34. zlj. megadja magát, parancsnoka (György vagy Széli százados) foglyul esik. A máskor oly derék huszárok sem álltak helyt. A dandárparancsnok a tüzérséget a helység útszorulójáná] (defilé) helyezte el megfelelő gyalog fedezettel/') A többi megmaradt gyalog- és lovascsapatot a helység körül átkaroló mozdulatra vezényelte. A huszárok magukat a reggeli sötétségben és ködben körülkerítettnek vélvén, meghátráltak és a rendben visszavonuló gyalogságot és tüzérséget is zavarba hozták. A zempléni önkéntesek vad futásban hátráltak a mai Rózsa- és Pipaszár-erdők felé. Vitézül — Gracza szerint 4 ) — csak az osztrákokból átpártolt 34-es gy.-ezred zászlóalja viselkedett Széli alatt. Itt megjegyzem, hogy a Prinz Preussenek megadásáról szóló adat csupán Görgei Istvánnál található, aki egyébként kitűnő »1848—9-ében« testvérei mulasztását (dandárparancsnok Görgei Kornél) elfogultan szokta leírni és hibáikért másra hárítja a felelősséget. A 34-esek négyszöget (carré) alkottak és 20 lépésről lőttek a rájuk támadó két osztály Wallmodenre és egy osztály Civallarthra. Az akkori szabályzat szerint a carré négy század-arcvonalból álló, egymásnak hátat fordító osztag négyszögéből állott. 800 embert számítva egy zászlóaljra, 200 (elültöltő) puska állott szemben három lovasosztállyal, tehát 9 lovasszázaddal. Ezek szerint 200 puska, majd azok kilövetése után ugyanannyi, vagy kevéssel több szurony, 900 karddal, illetve 600 karddal és 300 lándzsával (az ulánusok akkortájt lándzsával voltak felfegyverezve). Ily körülmények közt nem volt elkerülhető a 20 lépésig a rohamot beváró zászlóalj elfogatása. — Tisztelet emléküknek! 1 Horváth Mihály, A szabadságharc története. — Görgei Arthur, Mein Leben und Wirken. 2 i Görgei István id. m. 3 ) Gracza, A szabadságharc története. 4 ) U. ott.