Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Bedy Vince: A győri székesegyház ének- és zenekarának rövid története. I. közlemény

sem húsvétkor, sem Szent Márk napján nem szólt az orgona, mert a püspök nem fizette az orgonistát.

1

) Draskovich György püspök kiközösítéssel való fenyegetés mellett kötelezte a káptalant 1639-ben, hogy az orgonistának kanonoki féljövedelmet adjon; amit a káptalan kényszerűségből, tiltakozás mellett meg is tett 1649-ig.

2

) A Draskovich György püspök ellen hozott 1649. évj pozsonyi híres ítélet 8. pontja ismét a püspököt kötelezte az orgonista fizetésének kiszolgáltatására, amit a legújabb időkig meg is tettek a püspökök.

3

) A 15. század végétől kezdve orgonajavításról vagy átépítésről nem szólnak ismert okirataink. A 16. század végén, 1592-ben Kuthassy János püspök processusa alkalmával a pápai követ azt jelentette Rómába, hogy a székesegyház fel van szerelve orgonával.

4

) Győr elfoglalása alkalmával a törökök a székesegyház felszerelését részben kiszórták, részben megrongálták. A Szent Ferenc-kápolnában való kisebb orgona teljesen elpusztult ekkor; a nagyobb orgona pedig igen megrongálódott. Valamiképen mégis használhatónak kellett lennie, különben 1623-ban nem panaszkodott volna a káptalan arról, hogy orgonista hiányában nem szó] az orgona. Átépítéséről vagy új orgona megszerzéséről szó sem eshetett, hiszen a törökdúlás után szegény volt a püspök is, a káptalan is. De meg a székesegyház is oly siralmas állapotra jutott, hogy kár is volt volna bele új orgonát állítani: bolthajtása hiányzott, az oltárok körül is fujt a szél. Náprághy Demeter püspök (1606—1619) boltoztatta be a templomot, de azért még utódai idejében is romladozónak mondják okirataink az egész épületet. Sennyey István püspök (1630—1635) adott 3000 frtot orgonára és orgonistát is fogadott.

5

) Kár, hogy semmiféle forrásunk nem tájékoztat az orgonának nagyságáról, szerkezetéről és építőjéről. Ez az orgona a 18. század közepéig teljesített szolgálatot a székesegyházban. Zichy Ferenc gr. püspök az 1760-as években építtetett saját költségén 20 változatú orgonát, díszes bárok kivitelben, melynek aranyozását a pápai prépostság végeztette el,

6

) A székesegyház északi hajójának megfelelő kórusra sokkal korábban, még

1 a 17. század végén Heister Sigbert gr. győri várparancsnok és felesége Kazianer Alojzia építtettek 8 változatú orgonát, bárok ízlésben, hogy a vérrelverejtékező Szűz Anya oltára előtt végzett istentiszteletnél az orgona hangjai is emeljék a hívek áhítatát.

7

) A csodálatos kép első oltárát is Heister Sigbert generális építtette; ő tett alapítványt is ez oltár előtt végzendő szombati x

) Győri kápt. hit. h. Ivt. 37. T. 4727. sz. 2

) U. o. m. Ivt. IV. Szám. K. 175. 232. I. 3

) U. o. 11. Cth. 969. sz. 4

) Koller: História Episcopatus Quinqueeccl. Tom. VI. 356. 5

) Győri kápt. m. Ivt. 27. T. 3883. sz. — és 5. T. 1494. sz. 6

) U. o. Zichy püspök féle 1767. évi Can. Visit. 24. 1. 7

) U. o. — Más forrásunk : A bold. Szűz Mária g-yőri vérrel verítékező képének tört. 1897. Kapuy Elek és Németh Gyula — Bubnich Mátyás kanonoknak (1688 —1721) tulajdonítja ez orgona építését.