Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Bedy Vince: A győri székesegyház ének- és zenekarának rövid története. I. közlemény

a pécsi káptalanban 1450-ben szintén találunk orgonás-kanonokot.

1

) Papi orgonistákat kisebb templomokban, kápolnákban is találunk: 1481—83-ban a soproni Szent Mihály-templom Szent Anna-kápolnájában Drosendorffer György káplán és orgonista; 1487-ben a soproni Szent Kunigunda-oltár javadalmasa és orgonistája Amandel Farkas pap; 1500-ban, ugyancsak Sopronban, István orgonistát ismerjük.

2

) Az orgona általános elterjedését mutatja az a körülmény, hogy a 15. században már városról-városra járó orgonakészítőve] találkozunk. Mátyás király 1469-ben meghagyta a fehérvári káptalannak, hogy Miklós orgonakészítőt, aki Veszprémben elkezdte az organaépítést, árát is felvette, azután mégis Fehérvárra ment munkára, rendelje vissza Veszprémbe.

3

) Az orgonista hamarosan kimaradt a győri káptalan tagjai közül, amint a törökök előrenyomulása folytán baranyamegyei birtokait elvesztette és a kanonokok száma 33-ról mindig kisebbre és kisebbre apadt le. Az az ősi szokás és gyakorlat, hogy- a székesegyházban minden szolgálatot papok teljesítsenek, a papok számának erős megfogyatkozásával lehetetlenséggé vált. Világi emberek foglalták el az orgonista állását is. Okirataink csak igen kevés orgonista nevét őrizték meg számunkra, 1517—19. Gáspár a Szent Ferenc-kápolna, talán egy személyben a székesegyház orgonistája is.

4

) Okiratunk nem nevezi őt papnak. 1625-ben Ambrus,

5

) 1646—48-ban Schied Henrik,

6

) 1674—76. Schmirner Farkas az orgonista, akit okiratunk serény és tudós férfiúnak mond;

7

) 1704—5. Komócsy Gergely, 1708—9. Ottó;

8

) ugyanez idő körül, 1709. előtt Vitorics Mánton töltötte be e tisztet;

9

) 1765—1767-ben Albrechtsberger János György, utóbb Beethoven híressé vált tanítója vállalkozott az orgonistaságra.

10

) Talán a kiváló művészbarát Zichy Ferenc gr. győri püspök hozta őt Győrré. Működéséről azonban nern találunk feljegyzést eddig ismert okiratainkban. A későbbi időben a succentorok vették át az orgonistaságot, akiket szükségesetén a karénekesek helyettesítettek. A káptalan birtokainak pusztulása, a törökvilágban jövedelmének erős megfogyatkozása után az orgonista fizetésének terhe a püspökre háramlott. A 17. századtól fogva ő fizetett az orgonistáknak évi 100 frtot, a káptalan pedig az orgonanyomó díjazására adott 25 frtot. 1623-ban panaszkodott a káptalan, hogy 1

) Magyar művészet 1929. év 5. évf., 8. sz., 447. 1. Pécs város tört. 2

) Vitéz Házi Jenő : Sopron város tört. 2. rész. 1. köt. Végrendeletek és etryéb feljegyzések 1390-1524. évekből. 108., 209., 221., 267. 11. 3

) Hazai okmt. 5. 298. I. 4

) Győri kápt. m. Ivt. I. Szám. K. 463—4. lapok között levő betoldás. 5

) U. o. 111. Szám. K. febr. 25. feljegyzés. 6

) U. o. IV. Szám. K. 356 385., 404. 11. 7

) U. o. V. Szám. K. 93. 1. f 1676. febr. 8

) U. o. V. Szám. K. 490., 520 - 1. II. 9

) Győri kápt. hit. h. Ivt. 8. Cth. 552. sz. 1709-ben végrendeletében 1000 frtot hagyott szentmisékre a ferencrendüek kolostorának. 10

) Petz Lajos dr.: Győr város zenei élete. 460. 1.