Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 1-3. szám. 1931. január-március - ADATTÁR - Valló István: Az Ecker-naplók sorsa - Szabady Béla: 17. századbeli kalendárium-ajánlólevél
Az Ecker-naplók sorsa. — Ismeretes, hogy Ecker János, a műit század első felében Győrnek legtevékenyebb polgára s egyben hű krónikása is volt. 1 ) Rendszeresen naplót vezetett a győri eseményekről, amelyek hű tükrét adták az akkori életnek és értékes forrásául szolgálhattak volna a későbbi kutatóknak. A naplókat azonban Dorner Ede megyefőnök elkoboztatta és — egy-két kötet kivételével, amit sikerült megmenteni — elégettette. Pótolhatatlan veszteséget okozott ez az intézkedés, amelynek igazi okára és forrására a Győri Közlönynek alábbi közleménye világít rá : 2 ) Ha Szegednek volt Bonyhádija, 3 ) volt Győrnek is Herostratusa. Tudja mindenki, hogy városunk egyik volt tisztviselője mintegy 40 évig folytonosan jegyezgeté ennek minden történeteit, színházi előadásait, az időjárást, és pedig rendesen legalább minden nap háromszor, azonkivül a furcsaságokat, chronique scandaleusét stb. stb., de ezenkívül a hivatalnokok és elöljárók balfogásait, ötleteit és pedig sokszor jó csípősen, és gyakran a nevetséges oldalról tüntetvén azokat ama olvasó eleibe, kinek e titkos tárba bepillantani szabad volt. Hogy soknak kellett ezen paprikás szippantásoktól prüszkölniük, természetes, és hogy ha kinek oly erős tormát reszelnek orra alá, nem fogott tetszeni, főleg ha az illető a főhatalomra vergődik, még természetesb. Nálunk tehát Bonyhádi urnái vandálabbak valának a megrótt és kifigurázott személyiségek, nálunk tehát nem politikai szempontból pörköltették el városunk pótolhatatlan krónikáját, hanem mivel büszkeségök sértve, jellemük tán kissé élesebben volt karcolva. — Sok érdekes adat, sok eleven éle veszett el ezen jegyzékekkel, melyeket semmi archívum sem képes többé pótolni ! Azért, ha azon tisztelt urak újra a hatalom főpolcára vergődnének, és valaki merészelné hibájukat megszólani, szíveskedjenek a krónikát csak ott, hol drága személyük sértetik, bonyhádirozni, és más, az utókorra nézve tán érdekes, a kort jellemző, vagy máskép életre való jegyzeteknek kegyesen megengedni. Közli : Valló István. 17. századbeli kalendárium-ajánlólevél. — Az 1639 esztendőre szóló »Magyar Kalendáriom«-ot ezzel a Bécsben, 1638 október 4.-én kelt ajánlólevéllel küldi meg egyik mecénásának, Draskovich György győri püspöknek (aki 1638. aug. elejétől októberig a prágai udvarban tartózkodott) Gelb h aar Gergely naptárszerkesztő : *) L. Lám Frigyes dr.: Egy győri polgár a reformkorszakban. 2 ) Győri Közlöny. 1860. évf. 96. sz, 3 ) Bonyhádi István, Csongrád megye cs. kir. főnöke Szeged város 1848/9. évi okmányait és határozatait fekete festékkel mázoltatta be.