Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 1-3. szám. 1931. január-március - Szabady Béla: Győri kancellár-püspök

püspökök szemináriumának, a székhelyéről kiszorult főkáptalannafc.

1

) -A nagy primás idejében nemcsak a katolikus restaurációra nevelő intézet volt ez, hanem az egész magyar politika életiskolája. Pázmány atyai pártfogásába vette a szelíd és jómodorú kanonokot, kiben, mint benne is, erdélyi gyermekévek emlékei éltek, itt nevelődött tovább, míg Bethlen Gábor hadainak előrenyomulása meg nem zavarja életét. A szétrebbenő káptalanból a nagyobbrészt német Sopronba került plébánosnak. Mielőtt 1621. május 18-án a protestáns városi tanács egyhangú választása a katolikus polgárok lelkipásztorává tette,

2

) már volt egy kis közéleti érdeme és tekintélye: körbenjárt a város érdekében Esterházy országbírónál.

3

) Még ebben az évben, október 12-én tehetsége királyi elismerésben részesül: megkapja a boszniai püspökség címét.

4

) Ezzel a kinevezéssel megnyílt előtte a királyi tanács ajtaja és az út a magyar közélet irányítása felé. Lépes Bálintnak 1623. április közepén bekövetkezett halála után el kellett foglalnia a magyar királyi kancellárságot. Sennyey 33 éves korában vállalkozott e felelősséget és sok kellemetlenséget, fáradtságot jelentő hivatal betöltésére. Személye alkalmas volt rá. Királyához hű családjával együtt ő is szenvedett kitartó hűségéért, azért II. Ferdinánd föltétlen bizalmával tüntette ki. Viszont bizott a magyarság is mindinkább kibontakozó államférfiúi rátermettségében és viharálló hazafiságában. Erre rá is szolgált. Mert bár csaknem állandóan a bécsi udvar levegőjét szívja, igaz magyar szívvel intézi az ellentétes érdekek közt hányódó ország dolgait. Az erdélyi kérdés bonyolult ügyei sokszor fordították örvényes vizekre diplomáciai készségét. Ismételten tárgyalnia kellett Bethlen Gáborral, majd Brandenburgi Katalinnal, kit Szombathelyen ő vett fel a katolikus egyházba, továbbá I. Rákóczy Györggyel és a törökkel. Ezek a tárgyalások higgadt reálpolitikusnak mutatják, aki föl tudja használni erdélyi ismeretségeit és össze tudja egyeztetni alattvalói hűségét tőzsgyökeres magyarságával. Még Bethlen diplomatái is úgy találták, hogy Sennyey kancellár nemcsak » jámbor, eszes urember«,

5

) nemcsak *) L. Kollányi: Esztergomi kanonokok, 222. 1. 2

) L. Soproni Városi Levéltár. Lad. : XII. et M., fasc. : VI., n. : 272. 3

) L. u. ott. Lad.: L. fasc. 1.; n.: 54. Sennyeynek, Lándzséron, 1618. május 12.-én kelt sk. levelét. 4

) Bpesti Országos Levéltár. Liber Regius 7. kötet, 112. I. 5

) V. ö. Salamon F.: Két magyar diplomata a 17. századból. Bpest 1884. 160. I.